Kilenc évvel ezelőtt csak úgy váratlanul eljött hozzám egy kedves angol házaspár, édesanyámmal egykorúak.
Azóta is minden évben segélyekkel, támogatásokkal meglátogatnak bennünket, szerényen, jókedvvel elbeszélgetünk, meghallgatják a gyermekeinkről szóló adomákat és örömmel gondolunk mindig egymásra. Én is voltam kint náluk, csodálatos élmény volt a csendes angol vidéki életet megismerni. Mióta őket ismerem, Anglia nekem egészen mást jelent.
Számunkra ők Anglia emberarcú nagykövetei!
Kellene merjünk útra kelni és megfogni bizalommal egymás kezét, és szebb lenne a világ!
Cs.t.
