Mennyei Atyám az elmúlt napokban megengedted, hogy megtapasztaljam fizikai határaimat. Elmentem a jég széléig, éjjel vezettem, utaztam, nappal prédikáltam. Nagyon elfáradtam. Szentesen egy jó lélek megállított, orvoshoz vitt, s így megismerhettem, megtapasztalhattam kivizsgálások során néhány orvost, igaz embert. Megcsodáltam emberi jóságukat komoly szakmai felkészültségüket, szolgáló szeretetüket.
Köszönöm Uram, hogy orvosi hivatást ajándékozol az ifjaknak, és azt is, hogy újból és újból hívsz orvosi szolgálatra fiatalokat.
Külön szeretnék
imádkozni egyikükért, aki embertestvéreit gyógyítva, szolgálva hordoz egy
halálos kort a testében. Rákos! Most hagyja abba az ápolást, hogy az ő
személyes harcát megvívja a betegsége ellen.
Uram alázattal
arra kérlek, hogy szolgádnak, Domokos Kázmérnak, közbejárására gyógyítsd meg
ezt a nagyszerű embert. Enged, hogy Erdélynek ezen ismeretlen szentje, akinek
idén ünnepeljük 400 éves születés napját, csodát tegyen, és visszasegítse e
kedves erdélyi származású orvosnőt, a betegei közé.
Domokos Kázmér,
nagyon keveset tudunk rólad, de tudjuk, hogy Szent Ferenc követőjeként áldozatos
munkával elérted, hogy népednek szolgája, egyházmegyénk újjászervező püspöke,
az önálló ferences erdélyi nagy családunk – erdélyi rendtartományunk – alapítója
legyél.
Mindig az emberek
között voltál, kivetted részedet a munkából, s mikor szülőföldedre tört a
pestis te ott maradtál híveid között, a betegek között, hogy megments a
lelküket, életüket, hogy legyőzd a gyilkos kórt. Akkor nem sikerült, te is a
pestis áldozata lettél.
A mai kor pestise
talán a rák, ez nagyon sok embert elragad közülünk. Mint kisebb testvéred arra
kérlek, hogy vedd ápoló kezedbe ezt a nőt és gyógyítsd meg. Tégy csodát, hogy e
doktornő visszatérhessen betegeihez.
Alázattal kérlek,
hogy tégy csodát, hogy szentként tisztelhessünk!
Csaba
testvér
