Napi evangélium

Istene első parancsa: Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj!! Mária Magdolna nem egy szép eszmét, egy bölcs tanítást szeret, hanem egy élő személyt, Jézus Krisztust, a Megváltót! Lángoljon fel a mi szívünkben is Istenünk iránti emésztő tiszta szerelem, ne csak elfogadjuk, ne csak tiszteljük Istenünket, hanem imádjuk öt, ahogyan Mária Magdolna is tette, ahogyan a nagy szentek is tették!! Lépjünk bátran a Krisztust kereső szentek útjára és Szent Ferenc Atyánkkal kiáltsuk mi is: “Deus meus et omnia” (Istenem és mindenem.)

Szeretettel, 

Csaba t. 

A hét első  napján, kora  reggel, amikor  még sötét  volt, Mária  Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól.  Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett,  és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova  tették!” 

Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind  a ketten, de a másik  tanítvány gyorsabban futott,  mint Péter, és  hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta  az otthagyott gyolcsleplet, de nem  ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő  is látta az otthagyott lepleket és  a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez  nem volt együtt a leplekkel,  hanem külön feküdt összehajtva egy  helyen. Akkor bement  a másik tanítvány  is, aki először ért a  sírhoz. Látta mindezt, és  hitt. Addig ugyanis még  nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.

Jn 20,1-9