Napi evangélium

Oly gyakran mondjuk, hogy "szeretném", aztán, ha van kedvünk hozzá, amíg "szeretjük" addig csináljuk is, aztán ha elpárolgott az érzelem, akkor leállunk! Az énemhez az akarat sokkal közelebb áll, mint a fodrozódó szél által sodrott felhőkhöz hasonlító hangulatunk! Szeretem, nem szeretem - hullámzó érzelem! Jézus egészen biztos, hogy nem szerette nagypénteket, de mégis felment a Golgotára, mert őt nem a hangulata, hanem az akarata irányította, melyet a mennyei Atya iránti szeretet táplál!

Nálad, a te életedben ki dönt? A pillanatnyi érdeked, hangulatod, vágyad, félelmeid, örömeid? Milyen jó lenne ha az én életemben is a döntéseket Krisztus iránti lángoló szeretetem fényénél tudnám meghozni! Az Isten iránti olthatatlan szeretetem, népem szolgálatának a vágya vezesse életünk!

Szeretettel,

Csaba t. 

Abban az időben Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: „Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!” Mire ő Péterhez fordult: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!” 

Azután így szólt tanítványaihoz: „Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.” 

Mt 16,21-27