Napi evangélium

Vannak ma csodák? Nézzük meg mi is a csoda?! A Katolikus Lexikon szerint: a csoda egy esemény, melyet Istennek a természet rendjét fölfüggesztő beavatkozása hoz létre. Jézusnál a csoda soha nem öncélú! Magának Krisztusnak és az apostoloknak a csodái azt igazolták, hogy az Isten országa, mint üdvösség elérkezett. 

Bátorkodom kijelenteni, hogy ma is sok - sok csoda történik! Ha csak a saját házam tájékát nézem, akkor bátran mondhatom, hogy mindaz mi a Szent Ferenc Alapítvány házaiban történik, az csoda! Csoda, mert a igaz, hogy a három kenyeret és az öt halat mi is odaadjuk Jézusnak, de az, hogy nap mind nap több ezer gyermek ellátását tudjuk biztosítani, mondhat bárki bármit, az csoda! Maguk a gyermekek is csodák, mert igaz, hogy szeretettel neveljük, de úgy gondolom, hogy ha összeadjuk a tanárok, a szülők és a mi erőfeszítésünket, akkor a végeredménynél valami nem stimmel! A számok összeadása után, a végeredmény sokkal több, mint a mi munkánk! Szerintem a legtöbb gyerek sokkal jobb, mint amilyennek e mai világban lennie kellene! Igen, bármerre is nézek, mindenütt látom azt a 12 kosár maradékot, melynek forrása csakis az Isten nagylelkű beavatkozása lehet! Életünk sok - sok szép eredményét, én a gondviselő mennyei Atyánk számlájára írom! 

E csodákat látva újból és újból földig borulok, alázattal dicsőítem Uram Istenem szent nevét! De nem csak azért örvendek mert megtapasztalhattuk a gondviselő jóságos Atyánk szeretetét, hanem azért is, mert a körülöttem kivirágzó csodák arról az Isten országáról beszélnek melyre mindannyian várunk, melynek beteljesedéséért imádkozunk! A kis hóvirágok a tavasz hírnökei, a mindennapi csodák mik körülöttünk történnek, a közelgő Isten országának bátorító üzenetei! Van remény, él az Isten, és ma is erős kézzel, kinyújtott karral dolgozik az ő gyermekeiért!

Szívemben élő reménnyel!

Szeretettel, 

Csaba t.

Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken.

Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta.

Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt.

Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” A királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam!” Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él.”

Hitt az ember Jézus szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik órában lett jobban?” Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz.” Az apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él.” Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája, amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után).

Jn 4,43-54