Napi evangélium

Az emberek soha nem arra vágytak, hogy valaki felszabadítsa őket a bűneik alól, hanem valaki olyan után kiáltanak, aki a külső világban rendet tesz! Az összes forradalom, szabadságharc igazából erről szól: adják csak ide a hatalmat, majd mi megmutatjuk a tutit! 100 éve mekkora lendülettel indult a kommunista forradalom, de beszélhetünk az arab tavaszról is..... mennyi ember meghalt, mennyi várost, falut elpusztítottak és pusztítanak a "szabadság" nevében Ukrajnában, Szíriában, és még sorolhatnánk földünk meggyalázott térségeit! 

Jézus nem akarja megváltoztatni a társadalmi rendet, de a gazdasági berendezkedést sem akarja megreformálni, ő az embert akarja felszabadítani a saját bűnei alól! Nem az szennyez be mi kívülről jön hanem ami belül van, ezért Jézus az istengyermeki szabadságot, a Teremtőjével egy asztalhoz ülő ember méltóságát akarja nekünk ajándékozni! Ő nem a havat akarja egyik sarokból a másikba lapátolni, hanem áldott napfényként a világunkat tavaszi zsongással megajándékozni! 

Nagyböjt utolsó napjaiban Jézus bevonul Jeruzsálembe, szeretne bevonulni a te életedbe is! Vegyük elé a pálmaágakat, terítsük a földre minden drágaságunkat és fogadjuk be életünkbe Jézus Krisztust! Ne egy arctalan szabadságért harcoljunk, hanem fogjuk meg Megváltónk kezét, vezessen Ő a világ kezdetén megálmodott Szeretet Országába!

Reményteli szívvel!

Csaba t.

Kép: Krisztussal a keresztúton, Loránd testvér

Lázár feltámasztása után a Mártához és Máriához jött zsidók közül sokan hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és így tanakodtak: „Mit tegyünk? Ez az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek majd benne. Aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket és népünket.” Közülük az egyik, Kaifás, aki abban az évben főpap volt, ezt mondta nekik: „Ti nem tudtok semmit. Gondoljátok csak meg: jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” Ezt pedig nem magától mondta, hanem mint annak az évnek főpapja prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal meg; sőt, nemcsak a népért, hanem hogy egybegyűjtse Isten szétszóródott gyermekeit. Attól a naptól kezdve megegyeztek abban, hogy megölik őt. Ezért Jézus nem mutatkozott többé nyilvánosan a zsidók előtt, hanem visszavonult a pusztaság melletti vidékre, egy Efraim nevű helységbe, és ott tartózkodott tanítványaival együtt. Közeledett a zsidók húsvétja. A vidékről már az ünnepek előtt sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla: „Mit gondoltok, eljön-e az ünnepre?” A főpapok és a farizeusok ugyanis ekkor már kiadták a rendeletet, hogy aki tud valamit Jézus tartózkodási helyéről, jelentse, hogy elfoghassák őt.

Jn 11,45-57