Ébresztő! Az emberiséget újból és újból, mind valami betegség eléri egy tömeges fertőzés, s ilyenkor minden realitást feladva, a tömegek elkezdenek egy utópiát kergetni! Utólag már senki nem érti, hogy a franciák Napóleon vezetésével hova indultak el, de ma már azt sem értjük, hogy a fasizmus vagy a kommunizmus minden realitást nélkülöző megannyi légvárába miért költöztek be épeszű, értelmes emberek, hogy ott évekig olyan eszményekért küzdjenek mindent feláldozva, mely sehová nem vezetett? Ezek a "próbálkozások" leginkább arra emlékeztetnek engem, mikor a cetfélék nagy tömegben kiúsznak a partra, és ott vergődnek napokig mielőtt elpusztulnak. Mit keresnek ők a parton, miért vállalkoztak egy olyan értelmetlen, sehova nem vezető útra mely őket a pusztulásba, a segíteni akaró állatvédőket meg hatalmas munkára kényszeríti?! Mindkét jelenségben a közös, hogy itt is ott is, tömegek egymást felheccelve mennek az értelmetlen pusztulásba!
Európában újból fellángolt egy ilyen beteges utópia! Most a harmadik világot akarják egyesek magunkra húzva "megmenteni"! Fiatalok, idősek, olyanok akik soha nem jártak a nagyvilágban, de olyanok is akik komoly szellemi, fizikai képzést kaptak, támogatják, segítik az illegális migrációt, sőt egyenesen abban látják a jövőt, ha minket ezek az emberek lerohannak, tömegesen beköltöznek városainkba, falvainkba!
A napokban szeretettel leültem és beszélgettem több, amúgy rendes emberrel, olyanokkal akik ma lebontanák a Kárpát-medencét védő határokat, hogy bárki aki akar, jöhessen és mehessen ahova csak akar! Meglepett az a mérhetetlen naivság, az az alaptalan liberális utópia, mellyel nekik is, de elképzelésük alapján mindannyiunknak az a dolgunk, hogy létünket veszélyeztetve "tömegesen kiússzunk a száraz partra"!
Jézus Krisztus befogadta Mária Magdolnát! A bűnös nő nem csak megbánta tévedéseit, botlásait, hanem szakít bűneivel, szeretettel keresi Jézus társaságát! Igen, Jézus legbenső munkatársai körébe beemeli ezt az asszonyt kinek sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett!
Senki nem vádolhat azzal, hogy bezártam a házam ajtaját! Az elmúlt 25 évben rengetegen lépték át a küszöbünket, volt aki csak egy látogatásra tért be hozzánk, de közel hatezren hosszú évekre vették igénybe, s veszik ma is igénybe a vendégszeretetünket! Mindazokkal, kik az ajtónkon be akarnak lépni akár gyermekkel, akár felnőttel, mi leültünk és elbeszélgettünk, megpróbáltunk minél több információhoz jutva megismerni azokat, akikkel megosztottuk otthonunkat, életünket! Nagyon világosan elmondom nekik, hogy itt nálunk dolgozni kell, én élelmet, ruhát, szállást adok, ők meg keményen tanulnak, szót fogadnak, nap mint nap keményen "edzenek", hogy lassan a saját lábukra állva, ott ahova az élet viszi őket "bajnokok" lehessenek! Ennek értelmében írunk egy szerződést velük, melyet ha valaki megszeg, akkor érvénytelen a szerződés! Én nem beengedem a házamba a gyereket, hanem tudatosan befogadom akkor, ha ő is elfogadja a számára hasznos törvényeket! Szerintem csak úgy beengedni egy embert egy házba, egy országba, hogy ott aztán ő azt csináljon amit akar, nem szabad, de Jézus példájára befogadni az életünkbe, értékeinket szeretettel megosztani az ajtónkon kopogtató idegennel, akár megtért bűnössel is, Isten akarata szerinti dolog!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Befogadott gyerekekkel Petrozsényben
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál.
Így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?” „Mert elvitték az én Uramat – felelte –, és nem tudom, hová tették.”
Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az.
Jézus megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt: „Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem.” Jézus erre megszólította: „Mária!” Mária felkiáltott: „Rabboni!” – vagyis Mester.
„Ne tartóztass! – felelte Jézus. – Még nem mentem föl az Atyához, Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.”
Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: „Láttam az Urat.” – És elmondta, amit az Úr üzent.