Sokan úgy gondolják, hogy erőfeszítés nélkül, alanyi jogon jár nekik minden! Jog az élethez, a tanuláshoz, az ingyenes gyógykezeléshez, de még az örök élethez is! Jézus egy kérdést tesz fel az őt faggató embereknek: "... kérdezek tőletek valamit. Feleljetek rá, és akkor majd én is válaszolok nektek,... " Mk 11, 27 .....nem érkezik a várt válasz, s mivel az emberek nem őszinték, ezért Jézus nem folytatja a párbeszédet: „Akkor én sem mondom meg,...." Mk 11,33
Megszoktatjuk a gyermekeinket, hogy mindig, minden ingyen van, ajándék, nem kell hálásnak sem lenni érte, örvendeni sem kell neki, és természetesen köszönetet sem kell mondani semmiért, mert az neked kijár! Sajnos mi magunk is elvárjuk, hogy az állam gondoskodjon rólunk, a tanárok tanítsák meg a gyerekeinket hisz azért vannak, az orvosok, hogy gyógyítsanak meg hisz azért kapják a fizetést, és természetesen a papok imádkozzák le Isten áldását e bűnös világra, amúgy is kit érdekel, hogy mit is csinál az Isten, gondoskodjon rólunk nap mint nap és kész!
Fájdalmas lesz az ébredés! Az életben minden válaszért, sokszor a legkisebb eredményért is küzdenünk kell! Erőfeszítés, munka nélkül nincs gyümölcs! Fizikai erőfeszítés nélkül nincsenek izmok, satnya, girhes alak leszel! Tanulás, szellemi munka nélkül, ha nem olvasol, nem képzed magad, buta, bunkó, mindenki által lenézett senki leszel! Ha lelkeddel nem törődsz, ha nem imádkozol, ha nem a szeretet útján jársz, ha Teremtőd, mint egy kotló hiába szólongat és hív, akkor te elveszel, örök pusztulás vár rád! Erőfeszítés, verejtékes munka nélkül, csak úgy alanyi jogon nekünk semmi sem jár! Mindenért megdolgozik egy becsületes ember, és azért amit ajándékba kap, hálás szívvel köszönetet mond!
Olvassam el figyelmesen a szentírási részt és fogjak neki és legalább egy köszönőlevelet írjak azoknak, kik az életemmel, tudásommal, bármivel megajándékoztak! Szüleim, tanáraim, orvosaim munkájáért hálával tartozom! Ilyenkor a tanév végén illik megfogalmazni, kifejezni a hálás köszönetünket!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép:Dévai diákok a kisiratosi színpadon.
Abban az időben: Jézus ismét Jeruzsálembe ment tanítványaival. Amikor a templomban járt, odaléptek hozzá a főpapok, az írástudók meg a nép elöljárói, és megkérdezték tőle: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?”
Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Feleljetek rá, és akkor majd én is megmondom nektek, hogy milyen hatalommal cselekszem. János keresztsége a mennyből volt-e vagy az emberektől? Válaszoljatok nekem!”
Erre tanakodni kezdtek egymás között. Így okoskodtak: „Ha azt mondjuk: „A mennyből volt”, azt fogja felelni: „Hát akkor miért nem hittetek neki?” Mondjuk talán azt, hogy Az emberektől?” Féltek azonban a néptől, mert mindenki azt tartotta, hogy János valóban próféta volt. Végül is ezt válaszolták: „Nem tudjuk.” Jézus erre azt felelte: „Akkor én sem mondom meg, milyen hatalommal cselekszem ezeket.”