Menyegzős ruha! Mit jelent az a menyegzős ruha, amiről Jézus beszél? Ha megnézzük Jézus kortársait, azt látjuk, hogy ők is, akárcsak mi, tele vannak félelemmel, kishitűséggel, karrierizmussal, kapzsisággal és mindenféle emberi gyarlósággal. Gondoljunk itt akár János és Jakab apostolokra, ahogy anyukájukkal Jézusnál lobbiznak a jobb helyekért, vagy az emmauszi tanítványokra, akik magukba roskadva, kiábrándultan maguk mögött hagyják Jeruzsálemet, feladják álmaikat. De gondolhatunk a Szt. István kivégzésénél segítkező Saulra is, és a többi szentírási szereplőre. Szemmel láthatólag, nincsenek menyegzős ruhában! Az életszentség, a menyegzős ruha, a Jézussal való találkozáskor ragyog fel rajtuk. Zakeus valószínű ha nem találkozik Jézussal, nem adja vissza háromszorosát annak, amivel megkárosította az embereket. És a garadai ördöngös sem nyugodott volna meg, öltözött volna fel, ha nem találkozik Jézussal. Igen testvéreim, mi nem a magunk erejéből öltözhetünk menyegzős ruhába, bennünket is csak a Jézussal való személyes találkozás képes szentté tenni, menyegzős ruhába öltöztetni. Ezért is mondta Jézus: 'Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!" Ezért kell a jerikói vak koldussal kiabáljuk: "Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtunk!"
Megváltónkkal való személyes találkozás eltörli bűneinket, megszentel bennünket, menyegzős ruhába öltöztet! Hol keressem az én Megváltómat? "Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem". Jel 3,20. Ha Krisztussal akarsz találkozni, ha azt szeretnéd, hogy menyegzős köntösben ragyogj, akkor nyisd meg egész lényedet a szívünk ajtaján kopogtató Jézus Krisztus előtt, és ő belép életedbe. Nagy Szt. Terézzel együtt ajánld föl belső várkastélyod kulcsát, hogy Megváltó Krisztusod onnan kidobja mindazt, ami bűnös, rossz, fölösleges, és az ő ízlése szerint erényekkel, jó cselekedetekkel díszítsen fel!
Szeretettel,
Csaba t.
Kolozsvári teológiát végző nagy lányunk ünneplő ruhában!!
Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!” De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!” A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?” De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!” Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!