Napi evangélium

Az én nagymamám piskótája   világ legfinomabb piskótája volt. Emlékszem az egyszerű, fával működő csikókályha dorombolására, ahogy gyerekként a tűz pattogását hallgatva, vártuk mi az unokák, hogy elkészüljön a finom sütemény. Nagymama soha nem szidta a lert, a lisztet, a tojást, vagy a süteményhez szükséges hozzávalókat, végezte a munkáját úgy ahogy lehetett! Ő a kommunista diktatúra alatt, abban a szegény világban kapható egyszerű dolgokból, az öreg kis kályhán az unokái számára elkészítette a világ legfinomabb süteményét, mert nagyon szeretett bennünket.

Az évek során sok olyan gyerekünk volt, aki ennél vagy annál a nevelőnél "nem vált be", aztán megjelent egy talpraesett nevelő és kiderült, hogy a gyermek mennyire ügyes, életrevaló, talpraesett! Az évek elteltek és ez a rosszcsont gyerek alapítványunk dísze, büszkesége lett. Igen, aki saját tehetetlenségét, ügyetlenségét meg akarja magyarázni, az mindig kap valami problémát, gondot a rábízott munkában, a kollégákban, a környezetben, "másban", csak éppen magában nem találja a "megoldást". 

Jézus kortársai nem akartak megtérni, rálépni a szeretet útjára, és döntésükért Keresztelő Szt. Jánost, de még Jézus Krisztust is felelőssé tették. Adná az Isten, hogy ne másokban keressük a hibát, hanem azokat a feltételeket, körülményeket felhasználva amelyeket Isten megadott nekünk, szeressük azokat, akikkel együtt élünk, együtt dolgozunk. Ne en-gros-ba szeressük az emberiséget, hanem egyenként és pont azokat, akiket Isten mellénk rendelt. Az ők hibájuk, fogyatékosságuk vagy akár bűnük nem jogosít fel arra, hogy letérjek a szeretet útjáról. Ne válogassak a személyek, körülmények között, hanem szeressek ott ahol vagyok, szeressem azokat, akiket Isten nekem ajándékozott. 

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Pál Éva nevelőnő és az általa befogadott kedves gyermekek

Egy alkalommal Jézus így szólt a néphez: „Kihez hasonlítsam e nemzedék fiait? Kihez is hasonlítanak? Olyanok, mint az utcán tanyázó gyermekek, akik így kiáltoznak egymáshoz: 

„Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött Keresztelő János: kenyeret nem eszik, bort nem iszik. Erre azt mondjátok: „Ördöge van.” Eljött az Emberfia, eszik és iszik. Erre meg azt mondjátok: „Nézd a falánk és borissza embert, a vámosok és a bűnösök barátját!” Az Isten bölcsességét azonban fiai igazolták.” 

Lk 7,31-35