Napi evangélium

Újból és újból rácsodálkozom a látható világban feltündöklő Teremtő végtelen erejére, jóságára, bölcsességére! Bármerre is nézek, akár az élőlények világába, akár a csillagok végtelenbe nyúló világába, azt látom, hogy a legparányibb részlet is csodálatosan ki van gondolva, minden mindennel összefügg, jó látni ahogy sejtekből, molekulákból, atomokból és annál is parányibb részekből felépülő kozmoszunk működik! 

Hiszek a holnapban, hiszem, hogy ha verejtékezve, vajúdva, vérezve is, de újjá fog születni újból és újból mennyei Atyánk szeretett gyermeke, az ember! Lelkembe nézek, Istenem elé térdelek és azt érzem, hogy én a porszem, a kibontakozó élet prófétája kell, hogy legyek! Hiszem, hogy minden gond, baj, nehézség ellenére, nekünk Isten botladozó papjainak az a hivatásunk, hogy újból és újból magasba emeljük a remény zászlaját, hirdetve Megváltónk vigasztaló üzenetét: Ne féljetek, én legyőztem a halált! 

Mennyei Atyánk kezébe kapaszkodva, az életet szolgálva, 

Csaba t. 

Kép: Párzó Kakaduk

Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, ezt válaszolta nekik: ,,Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem fogják azt mondani: ,,Íme itt van,'' vagy ,,Amott''. Mert az Isten országa köztetek van.'' A tanítványoknak pedig ezt mondta: ,,Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, és nem fogjátok látni. Ha azt mondják majd nektek: ,,Íme, itt van'', ,,íme, ott van''; ne menjetek el és ne fussatok oda. Mert mint ahogy a cikázó villám az ég egyik végétől a másikig látszik, olyan lesz az Emberfia is az ő napján. De előbb még sokat kell szenvednie, és el kell, hogy vesse ez a nemzedék.

Lk 17,20-25