"Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.” Lk 21,19
A középkor lelki nagymesterei arra törekedtek, hogy állhatatossággal megőrizzék lelkük nyugalmát! A szent egykedvűség keresett, vágyott cél azok számára, kik magasba törnek, akik az igazi boldogságot, Istent keresik! A fiatal szerzetest annak idején kiküldték, hogy válasszon ki egy sziklatömböt, és egyik nap azt szép szavakkal dicsérje, hízelgéssel becézgesse, majd másik nap szidja, sértegesse, csúf rágalmazó szavakkal illesse! Aztán hétvégén megkérdezték tőle, hogy mi volt a kő reakciója az ő szavaira, viselkedésére? A hasonlat adott, az aki elindul Isten útján, az akárcsak a sziklatömb nem szabad változzon, letérjen a kitűzött útról, akár hízelegve dicsérik, akár rosszindulattal minden aljasságot ráfognak... az ő maga nyugodt egykedvűségével kell végezze a dolgát, tegye a feladatát csendesen, a lehető legeredményesebben!
Sajnos a mai ember szinte sportot űz a belső hangulatainak hullámzásából! Gyakran hallani: jaj de fáradt vagyok, egészen kikészültem, depressziós lettem, szinte bőcsködünk, hogy nem tudunk uralkodni indulatainkon! Máskor meg mindenféle ajzószerhez nyúl, a cél, hogy a hangulata javuljon, erőltetett koncertekre jár, kemény, ütős sport küzdelmeket néz, kávét, alkoholt fogyaszt, hogy egyébről ne beszéljek, csak azért, hogy feldobja magát!
Lelkünk, szellemünk nyugodt, tükörsima felszíne sajnos nem cél, inkább az indulatok, a szabadon engedett vágyak által felkorbácsolt, fodrozódó, tajtékzó hullámokat keresi a ma embere! A medrükből kilépett háborgó indulatok sajnos sokszor szétverik a családot, a vállalkozását, mindent, amiért élni érdemes, s a modern ember a romokon ülve természetesen a társadalmat, az egyházat, az Istent teszi felelősé, de semmiképpen nem magát okolja az önkezével okozott károkért!
Jézus szörnyű nehézségekről beszél, üldöztetésről, háborúkról, vértanúhalálról, olyan dolgokról amiket nem lehet sajnos elkerülni, de amik közepette is nekünk meg kell tudnunk őrizni lelkünk nyugalmát, élő hitünket, meg kell maradnunk béketűréssel a szeretet útján!
Megváltónkba kapaszkodva,
Csaba t.
Kép: Jézus vállára veszi a keresztet, Mária Völgye, Ausztrália
Abban az időben Jézus így készítette elő tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.
Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”
"Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.” Lk 21,19