Még negyven nap és Ninive elpusztul! Jónás szavára a niniveiek nem kétségbeestek, hanem bűnbánatot tartottak! A végső dolgokról szóló jövendöléseknek nem az a célja, hogy félelmünkben összekuporodva elbújjunk s feladjuk elkezdett munkánkat, hanem az, hogy bűnbánatot tartva, javainkat egymással megosztva megtérjünk és még nagyobb lendülettel végezzük mindazt, mit Isten jónak látott ránk bízni! Jézus Krisztus szemünkbe nézve, mosolyogva nagyon sokszor mondta, hogy ne féljünk, hanem bízzunk a mennyei Atyánkba, kinek gondja van az ég madaraira, a mezők virágára, aki felkelti napját jókra, gonoszokra egyaránt! Testvéreim, mi nem a kishitűség lelkét kaptuk, hanem hegyeket mozgató erőt, felhívást Isten országának építéséhez, az evangélium hirdetéséhez a világ végéig!
Isten angyala ha személyesen, bizalmasan elmondaná, hogy holnap itt a világ vége, én azonnal kiállnék a reményt hirdetve, mert meg vagyok győződve, hogy Teremtőnk ki ily sok szépet ajándékozott, ki megteremtett bennünket egymásnak, magának, ennyi szép, csodálatos ajándék után egészen biztos, hogy mindennek a végén nem fog rosszat adni gyermekeinek! "Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik". Kor I levél 2,9 Isten ajándékot készít az ő gyermekeinek, és én ezt az ajándékot, - még a testi halált is - kíváncsi tisztelettel várom! Igen, elfogadom a fizikai halált, mert Szent Ferenc atyámmal hiszem és vallom, hogy: "boldogok, akik magukat megadták te szent akaratodnak, Második halál nem fog fájni azoknak."
A végső dolgok előtt alázattal meghajolva,
Csaba t.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, akik magukat megadták
te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek Uramat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
és nagy alázatosan szolgáljátok.
Jézus így jövendölt Jeruzsálem pusztulásáról és a saját második eljöveteléről:
Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása! Akkor, akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe; akik a városban, meneküljenek el; és akik vidéken vannak, vissza ne térjenek! A bosszúállás napjai ezek, hogy beteljesedjék mindaz, amit az írás mond. Jaj, a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy gyötrelem lesz a földön, és az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Lesznek, akiket kardélre hánynak. Sokakat fogságba hurcolnak pogány népek közé. Jeruzsálemet pogányok tiporják, amíg idejük be nem telik.
Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a Földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.
Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.