Napi evangélium

Nem mindegy, hogy hogyan élünk, mit csinálunk ezen a földön! Életünknek, jó döntéseinknek vagy mulasztásainknak következményei lesznek! Sokan kérdik, hogy Isten, hogy képes még egy általunk valakinek asott pohár vizet is számon tartani? Hova lesznek felírva a jó és rossz cselekedeteink, azok a félelmeink melyeket legyőztünk, s azok a bűnös vágyakból fakadó gondolatok, tettek, melyek legyőztek bennünket? A gazdag ifjú megannyi megtorpanását a konkrét szeretet tetteinek véghezvitele kapujában ki tartja számon?  

Megvagyok győződve, hogy a XXI. század nagy prófétái a tudósok lesznek! A genetikusok megállapították, hogy mi felejtünk, de a testünk az nem! Minden jó és rossz tulajdonságunk, hajunk színétől kezdve minden paraméterünk bele van írva minden egyes a DNS láncunk génjeibe! Ez a lánc hihetetlenül stabil, és ugyanakkor érzékeny is! Nem csak egy - egy betegség vagy vidám perc, hanem életünk minden eseménye ezt az öröklődést meghatározó fehérje molekulát alakítja, formálja, s az stabilan őrzi a bele irt titkokat is! Ki tudja, talán pont mi magunk, önmagunkba írjuk fel kitörölhetetlen betűkkel, örök időre láthatóan azt, hogy kinek, mekkora szeretettel, mikor adtunk egy pohár vizet!? Az utolsó ítéletről mondja a Szentírás, hogy akkor lehull mindenről minden fátyol, és mindenki magát és a társát olyannak fogja látni, amilyen az valójában! Az utolsó ítélet talán nem más, mint egy hatalmas öntudatra ébredés! Pont erről ír Szent Pál a gyönyörű szeretet himnuszában:  Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek."  1. Kor 13,12

Tetteink, szavaink, de még a gondolataink is visszahatnak ránk! Az ember nem egy statikus, monolit entitás, hanem egy folyamatosan alakuló, kibontakozó vagy sorvadó lobogó láng! Önmagunk kovácsai vagyunk! Azzá válunk amit teszünk, mondunk, gondolunk, mert nem csak a táplálékunk, a környezetünk, szüleink, pedagógusaink formálnak bennünket, hanem elsősorban mi magunkat alakítsuk, formálva formáljuk önmagunkat. Ezért a dicsőség is, de az ítélet is nekünk jár! Münchhausen báró saját magát a hajától fogva nem képes kihúzni a sárból, de mi Isten kegyelmét felhasználva, képesek vagyunk a megváltott ember előtt szélesre tárt ajtón keresztül célba érni! Kezdjük el a szeretet konkrét gyümölcseit teremni!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Ki tudná megmondani, hogy a keresztség szentsége, hogy íródik örökre lelkünkbe? De vajon génjeinkbe is bele vésődik??

Evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?” „Igen!” – felelték. Erre így folytatta: „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő.” Amikor Jézus befejezte példabeszédeit, más helyre ment onnét.  

Mt 13,47-53