Erdő Péter bíboros Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepén, február 2-án az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. A szertartás kezdetén gyertyaszentelésre is sor került.

„A Világosság a világba jött, de a sötétség nem fogadta be” – mintha a János-evangélium e nagy teológiai kijelentésének a konkrét megjelenése lenne a mai evangélium, vagyis Jézus bemutatása a templomban – emelte ki szentbeszédében Erdő Péter. Ahogyan az agg Simeon mondja Szűz Máriának: Jézus jel lesz, amelynek ellentmondanak. Ez a prófétai szó pedig Jézus földi pályafutásának kezdetén, Isten és ember találkozásának kitüntetett helyén, a jeruzsálemi templomban hangzott el – mutatott rá a főpásztor.

Ha a világ és vele együtt az ember Isten teremtménye, akkor mégis honnan ered a világosságnak és a sötétségnek ez a harca, amely az emberiség ősi tapasztalata? – tette fel a kérdést Erdő Péter. Hiába magyarázták ezt a feszültséget sokan – a perzsa dualizmus híveitől kezdve a gnosztikus és más dualista eretnekségekig – úgy, hogy két őserő van, egy jó és egy gonosz, vagy két istenség, vagy egy jóságos Isten és egy olyan gonosz sátán, aki egyenrangú vele, a kereszténység nem vallja ezt. Ugyanakkor Jézus életében is megjelenik a gonosz támadása a pusztai megkísértés történetétől egészen Júdás árulásáig és a kereszthalálig – tette hozzá a bíboros.

Jézus feltámadásával bizonyította, hogy erősebb a gonosznál – hangsúlyozta Erdő Péter. – Ahogyan a keleti egyház énekli húsvét éjszakáján: ő „legyőzte halállal a halált”. Vagyis világ történelme nem végtelen harc, de nem is a gonosz teljes győzelme, mivel a gonosz nem Isten, és mindenható, örökkévaló, jóságos és igazságos Isten csak egyetlenegy van. Amikor a Hiszekegy első szavait kimondjuk: „Hiszek az egy Istenben”, gondoljunk arra, hogy senki sincs, aki meghiúsíthatná az ő szeretetének örök tervét! – figyelmeztetett a főpásztor.

A rossz azért lehet jelen a világban, mert Isten annyira akarja a mi szabadságunkat, hogy még azt is lehetővé teszi, hogy akaratával szembeforduljunk – hangoztatta a bíboros, hozzátéve: Ha mi nem zárjuk el a szívünket Isten szeretete elől, akkor semmilyen égi vagy földi hatalom, semmilyen magasság vagy mélység nem szakíthat el minket tőle, és nem akadályozhatja meg, hogy az üdvösségben örökre boldogok lehessünk.

Életünk során soha nincs késő, hogy újra átgondoljuk az életünket, és minden tettünket hozzáigazítsuk Isten szerető tervéhez. Erre emlékeztet Jézus bemutatása a templomban – zárta beszédét Erdő Péter bíboros.

Fotó: Mudrák Attila

Magyar Kurír

(asz)