Pálinkás József, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karának dékánja lett az MTA elnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, az élelmiszerbiztonság, a gyógyszeripar, a géntechnológia, vagy az éghajlatváltozás területére kell odafigyelni.

 

 

 

Fölényes győzelem

Pálinkás József 276 szavazatot kapott a közgyűlés zárt ülésén leadott 476 szavazatból. A másik két elnökjelölt Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára 165, Roska Tamás akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatóprofesszora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapító dékánja 31 szavazatot kapott - közölte Szász Domokos.Az elnöki és főtitkári beszámolók vitája és elfogadása után a Magyar Tudományos Akadémia 178. közgyűlése keddi munkanapján felmentette tisztségviselőit. A közgyűlés zárt üléssel folytatta munkáját, amelyen a jelölőbizottságok előterjesztése alapján szavaznak a következő hároméves ciklus tisztviselőiről.

Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere akadémiai elnöki koncepciójáról szólva kifejtette: "Az MTA 1825-ös alapításától kezdve elég sok éve működik olyan stabil hagyományokkal, amelyek megváltoztatása badarság lenne, s a tudományban sem volt olyan változás az elmúlt években, ami gyökeres átalakulást igényelne".

Ugyanakkor - tette hozzá -, a tudományban, jellegéből fakadóan, állandó megújulás zajlik. Ezért Pálinkás József az akadémikusok egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy közvetítsék a világban zajló tudományos fejlődést, mert az MTA a legalkalmasabb arra, hogy jelezze: Magyarországnak mit kell tennie a tudomány, a tudománypolitika területén.

A finanszírozás kérdése

A tennivalók közül megemlítette a finanszírozási rendszer kérdését, annak megfogalmazását, hogy milyen területeken van Magyarországnak esélye a tudomány élvonalába kerülni, s milyen tudományterületeket kell jelentősen támogatni, hogy ne maradjunk le a világban. "Vagyis rá kell mutatni, hogy hol vannak a kitörési pontok, Magyarország számára. Ezeket erősíteni szeretném."

A jelölt annak a véleményének is hangot adott, hogy az akadémiának a tudománypolitikai célok megvalósításában teljes mértékben együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal. "Ugyanakkor fontos feladata az is, hogy a tudományt érintő kérdésekben elfogulatlanul, ha kell könyörtelenül véleményt nyilvánítson arról is, ami jó, és arról is, ami nem" - tette hozzá.

Pálinkás József szerint a Magyar Tudományos Akadémia fontos feladata, hogy egyrészt tanácsot adjon, véleményt nyilvánítson, milyen legyen a tudománypolitika, másrészt feladata, hogy ha a kormány részéről valamilyen tudományos kérdésben megrendelés érkezik, arra az MTA reagáljon.

Példaként olyan fontos területeket említett, mint a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, az élelmiszerbiztonság, a gyógyszeripar, a géntechnológia, vagy az éghajlatváltozás.

Ugyanakkor rámutatott, hogy az akadémiának fontos szerepe olyan tudományok támogatására is felhívni a kormányzati figyelmet, amelyek nincsenek a közvélemény érdeklődésének középpontjában, mint például a részecskefizika, vagy a számelmélet.

Kilép

Az akadémiai elnökjelöltséget illetően Pálinkás József kérdésre válaszolva elmondta, az, hogy az Orbán-kormány oktatási államtitkára, majd minisztere volt, jelenleg pedig a Fidesz országgyűlési képviselője, előny is és hátrány is a szemében.

"Előny, mert az ember ismert, tudják, hogy 1998-2002 között igen jelentős erőfeszítéseket tettem, hogy a magyar tudomány finanszírozása jelentősen növekedjen. A statisztikai adatokból jól látható az a csúcs, ami a miniszterségem idején a tudomány támogatásában bekövetkezett. Mindenki ismeri, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) költségvetésének kétszeresére növelése az én nevemhez fűződik. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, a kutatók tudják, hogy én elkötelezett vagyok a magyar tudomány jelentős fejlesztése iránt" - fogalmazott Pálinkás József.

"Azt is tudom természetesen, hogy a politika Magyarországon megosztó foglalkozás, ugyanakkor én nem pártpolitikus vagyok, hanem szakpolitikai kérdésekkel foglalkozom" - mondta, majd hozzátette: előfordulhat, valakit olyan mértékben befolyásol a politikai ízlése, hogy azt sem tudja elfogadni, ha valaki egy politikai irányzatban szakpolitikus.

"Azt gondolom azonban, hogy a tudományos életben nagyobbrészt felülemelkedünk, felülemelkedhetünk azon, hogy kinek mi az elképzelése olyan kérdésekben, amelyek alapvetően politikai kérdések" - jegyezte meg.

Az akadémikus egyébként elmondta az MTI-nek, hogy ha megválasztják az MTA elnökévé, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról és minden, politikai pártban viselt tisztségéről.