• A világ nő, Európa zsugorodik

• Sikeres az esztergomi önkormányzat babakötvényprogramja

• Ajándékba kapták őket, nem puszta feladatként

• 5 perces interjú: Bíró László, püspök

• 2 perces interjú: Harrach Péter, a KDNP alelnöke

• 2 perces interjú: Korózs Lajos

Magyarországon népesedési válság van, nem túlzás így jellemezni a kialakult helyzetet. A népesség száma ugyanis 1981 óta folyamatosan csökken, egyes években negyvenezerrel lettünk kevesebben. Vukovich Gabriella demográfus elsősorban a népességcsökkenés tartósságára hívta fel a figyelmet. Elmondta: más országokban is fogy a lakosság, de a világon sehol sincs példa ilyen tartós csökkenésre. Szerinte Magyarországon ma hatékony, családközpontú intézkedésekkel legfeljebb lassítani lehetne a népesség fogyását, megállítani nem. A bevándorlás valamelyest csökkenti ugyan a természetes fogyás mértékét, de a megállításához ez sem elég.

A fogyás háttere

A lakosságszám rohamos csökkenése két fő okra vezethető vissza: a szülők nem reprodukálják magukat, a kapcsolatból nem születik legalább az átlagos minimumnak tekinthető 2,1 gyermek, helyette átlagban csak 1,3 utódot hoznak a világra a magyar párok. A másik probléma a magas halandóság. Az Európai Unió országai közül nálunk a legrövidebb a várható élettartam, valamint az összes betegségcsoportban magasabb a halandóság, mint az unió országaiban. A volt szocialista országok szinte mindegyikében hasonlóan rossz a helyzet, de még ezek között is hazánk van a legrosszabb helyzetben. A népesség korstruktúrája önmagában hordozza a további öregedés, a további népességcsökkenés szükségszerűségét. Egyre kevesebb lesz a szülőképes korú nők száma. Ha emelkedne is a termékenység - a nők a mainál több gyermeket vállalnának -, akkor sem tudnának számszerűen annyi gyermeket világra hozni, amennyire szükség lenne. A fogyás lefékezéséhez is a gyermekvállalást erőteljesen ösztönző családpolitikára lenne szükség; az úgynevezett idő előtti halálozások visszaszorítása azonban hathatós egészségpolitikai intézkedéseket követelne. Erre a mindenkori kormányoknak volna lehetőségük - mondta Vukovich Gabriella.

Szegénységbe taszít a gyerek

A demográfus szerint a termékenység csökkenésének konkrét okai a megváltozott életvezetési szempontokban is keresendők. A nők és a férfiak is tovább tanulnak, későbbre tolódott a családalapítás, ez akadályozza a több gyermek megszületését. A családalapítás korábban házasságkötést és gyermekvállalást jelentett. Mára azonban drasztikusan csökkent a házasságkötések száma, a fiatalok inkább az élettársi kapcsolatot választják. Ezekből azonban kevesebb gyermek születik, mint a házasságokból. Az élettársi kapcsolatok ugyanis kevésbé szilárdak, a benne élők kevésbé merik vállalni a gyermekáldást.

A másik fontos kérdéskör a nők munkavállalása. A mai világban nem képzelhető el, hogy egy kereső eltartson egy családot. A nők munkába állását azonban nem lehet visszacsinálni, természetes igénnyé vált az önálló egzisztencia megteremtése. A válások magas száma is a munka világába tereli a nőket.

A negyvenszázaléknyi, válással végződő házasság nő tagjai sokkal kiszolgáltatottabbak lennének a megfelelő képzettség és az önálló pénzkereset nélkül. A társadalomban viszont nem alakult ki a nők családközpontú foglalkoztatását lehetővé tevő szemlélet: a munkaerőpiac nem képes értelmesen befogadni a munkavállaló nőket, és a családban sem alakult ki a nők munkavállalásához szükséges munkamegosztás.

A demográfus szerint Magyarországon nagy gond az is, hogy a gyermekek vállalásával arányban jelentősen csökken az egy főre jutó jövedelem, ezt a szociális juttatások nem kompenzálják kellőképpen. Ma Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázat a gyerekvállalás - mondta Vukovich Gabriella.
A gyermektelen családok között a szegénységi kockázat kilenc, az egygyermekes családoknál tizennégy százalék. A kétgyermekes családok esetében ez a mutató tizenöt, a háromgyermekeseknél huszonkét százalék, a négy vagy több gyermeket nevelő családoknak harminchét százaléka szegény. A szegénység ebben az esetben azt jelenti, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az országos átlagjövedelem hatvan százaléka alá zuhan.

A politikáé a döntés

Magyarországon a nyolcvanas években jó volt a családpolitika, elemei túlélték a rendszerváltozást, de a Bokros-csomag szétzúzta.
A demográfus szerint mindez a bizalom megingását eredményezte, ez pedig nehezen állítható helyre. Az Orbán-kormány idején visszaállították a kedvezményeket: alanyi jogú lett a családi pótlék, még magasabb szinten újra bevezették a gyermekek után járó adókedvezményt. Az akkori politika nem segélyelven működött, hanem az adózott jövedelemmel bírókat támogatta. Vukovich Gabriella szerint mindaz, ami a szocialista kormányok alatt történik az utóbbi években, követhetetlen és értelmetlen. A családpolitikát szegénységpolitikává degradálták. Nőtt a gyermekszegénység, kevés a gyermekintézmény. A családok nem érzik, hogy fontosak a kormánynak, és hogy gyerekvállalás fontos társadalmi közös ügy is. 

NOE