Böjte Csaba ferences testvér és munkatársai kialakítottak egy csodálatos Mária kertet a Szent István Gyermekvédelmi Központ közvetlen szomszédságában. Amióta 2025 őszétől Csíksomlyóra helyezték, azóta minden hónap utolsó szombatján meghirdette, hogy szívesen lát bárkit (személyeket és csoportokat is) egy sétára a Mária-kertben.

Augusztus 30-án nekem is megadatott Csaba testvérrel és néhány érdeklődővel végig járni a Mária-kert néhány udvarát, állomását. Az Öröm udvarában feltették nekünk a kérdést: vajon örvendenek nekünk, ha valahova betérünk? Gyönyörű rózsák, gyógynövények, fák és bokrok között kanyarog az út. „A mai világban mindenki magával foglalkozik. Nem azt nézzük, hogy a gyermeknek jó legyen. A teremtés hajnalán az első bűn elkövetése előtt a jó Istennek volt két parancsa: az önfenntartás és a fajfenntartás parancsa: szaporodjatok és sokasodjatok, s hajtsátok uralmatok alá a földet. Gyereket vállalni, nevelni, akár úgy mint én, szép hivatás. Nekem egy sincs vér szerinti gyerekem, de közel 7000 gyerek tartozik hozzám és a legtöbb apukának szólít engem. Van vagy 1500unoka, de egy sem a vér szerinti, mégis az enyém. Az életet befogadni, erről szól ez az udvar. Amúgy már eskettem is itten” -, magyarázza Csaba testvér. Majd jön a közös ima: Most segíts meg, Mária, ó Irgalmas Szűzanya... Aztán következtek a többi udvarok, összesen 15 van.

A játék udvarában elkezdődött a beszéd a szentcsalád életének valamelyik részletéről, de egy idő után a mai élethez is visszakanyarodott: „megvan-e bennem ez a játékos, vidám, csípkelődő hangulat? A székely ember ha nem mond naponta egy viccet, akkor pattanások, daganatok jönnek ki az arcán”, fordítja viccesre a legnagyobb családdal rendelkező szerzetes...”Játszani...régebb hazajöttek a mezőről a férfiak, leültek és egyet kártyáztak. Még egy kicsi bort is megittak mellette; az asszonyok duruzsoltak, zsummogtak, de hogy mondjam: zajlott az élet, nem? Van-e időnk – nem az elektromos kütyükkel - játszani, hanem a társaimmal? Képzeljék el, hogy a szerzeteseknél van olyan, hogy rekreáció. Elkezdtük a tanévet 1993-ban. Egy csomó árva gyerek ott volt a házban, s mondtuk, hogy vasárnap délután ne zavarjanak, mert mi rekreálunk. Kreáció, teremtés, rekreál, újjáteremt. Jól megmagyaráztam nekik latinul, magyarul, nyugodt voltam, de ők meglestek. Jöttek hétfőn, lebuktunk. Semmi rekreáció nem volt, sört ittunk, kártyáztunk, nagyokat kacagtunk, kolbászt is ettünk... Próbáltam elmagyarázni, hogy a szerzeteseknek kötelessége imádkozni is, dolgozni is, de jókedvűen, vidáman együtt lenni. Benne van a programban. Most misézni kell, most rekreálni kell. És azt gondolom, hogy amelyik közösség nem tud leülni, együtt imádkozni, dolgozni, kacagni, játszani, az megszűnik családnak lenni. A gyerekeddel, unokáddal játszani..A nagy Isten félrerakta a világ megváltását és elment bandázni a názáreti gyerekekkel. (…)

Itten jó feltételként azt kell megígérni, hogy kicsit játszunk, derűvel. Utcáról bekerül gyermekeket nevelek. Olyanokat, lehet, hogy még az úthenger is keresztülment rajtuk. Sok nehézség van. S el szoktam mondani: ha valaki mond nekem egy olyan dolgot, amit rosszkedvvel, szomorúan, búbánatosan, depressziósan, sírva, haragudva jobban el lehet végezni, mint jókedvvel, derűvel, akkor essünk neki és kezdjünk el sírni. Nekem még senki sem mondott ilyent. Az kontraproduktív, ha az ember magát lefárasztja. A játék biztosan segít.” A menekülés udvarában és a munka udvarában arról elmélkedett Csaba testvér, hogy a szentcsalád nem segélyből élt. „Nem hozott Gábor arkangyal egy arany színű bankkártyát: József, gond egy szál sincs, hideg-melegvíz, VIP-szállás le van foglalva Egyiptomba, kiemelt projekt, a Mennyei Atya gondoskodik rólad...Nincs ilyen, nem? Ők kellett megoldják a gondokat. Ezért van a munka udvara. Van két kezünk és ne segélyre várjunk.”...Hát nekem egy élmény Csaba testvér jóízű prédikációit hallgatni, amely a valós életből táplálkozik. Szentegyházán élő idős édesanyám is minden vasárnap reggel 9 órakor meghallgatja a Duna televízióban az elmélkedését, és lelkileg abból táplálkozik egy hétig.

Józsa Zsuzsa - Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.