Ezelőtt 40 évvel, 1968. április 21-én 18 papot szentelt fel Gyulafehérváron Márton Áron püspök. Egy osztálytárs a világi életet választotta, ám továbbra is az egyház szolgálatában maradt. Egyiküket pedig később püspökké szentelték. Tegnap hálát adni és emlékezni gyűltek össze Csíksomlyón a papságuk 40. évfordulóját ünneplők.
A Szűzanya lábánál szeretnénk hálát adni papi hivatásunkért, a kegyelmi ajándékokért, amelyekkel Isten elhalmozott, és azokért a kegyelmi ajándékokért, amelyekkel rajtunk keresztül a híveket halmozta el – mondta a hálaadó szentmise bevezetőjében Tamás József püspök. Az ünnepi szentmisén az ezelőtt negyven évvel felszenteltek közül öten hiányoztak: egy társuk megtért az örökkévalóságba, négyen pedig külföldön, Magyarországon, Németországban, Svájcban és az Egyesült Államokban teljesítenek szolgálatot. Itt volt viszont magyarországi fogadott osztálytársuk, Kiszel Mihály albertirsai plébános, akit az erdélyiekkel egy napon és ugyanazon órában szenteltek pappá a váci székesegyházban. Kiszel Mihály diákkora óta tartja a kapcsolatot erdélyi paptársaival, és minden évben velük együtt ünnepli pappá szentelésének évfordulóját. A fogadott osztálytárs szentbeszédében mindenek előtt köszönetet mondott hivatásukért, a 40 év minden kegyelméért, megmaradásukért. Hangsúlyozta: nagy kegyelem meghallani a hivatást, de még nagyobb megmaradni benne. Mert lelkesedni könnyű, kitartani azonban nehéz. A papi hivatás pedig buktatókon, nehézségeken át vezet Isten felé. A nehézségeket is Isten segít legyőzni. Erre int az a fohász is, amely végigkísérte útján: „Uram, Te ismertél engem, és mégis kiválasztottál. Fogadj el olyannak, amilyen vagyok, de tégy olyanná, amilyennek akarod, hogy legyek." Tulajdonképpen ugyanazt az útravalót adta 1968. április 21-én, a papszenteléskor Márton Áron püspök Gyulafehérváron és Kovács Vince püspök Vácott: a helytállás, az eucharisztia kell papi szolgálatuk középpontjában álljon.
A kerek évforduló számadásra késztet, ugyanakkor előre is kell nézni – figyelmeztetett Kiszel Mihály. Aki pedig az igazságot keresi, az utat is kell találjon. „Krisztus nyomába kell lépni, hogy a mi nyomunkba léphessenek" – szólt az intelem és az útravaló a folytatáshoz.
Tegnap 13 jubiláló pap tartotta hálaadó szentmiséjét Csíksomlyón. Tamás József püspök bemutatta őket azoknak a híveknek, akik ott voltak a kegytemplomban velük együtt ünnepelni: Hajdó István (volt gyergyói főesperes, jelenleg Székelylengyelfalva), Kovács Gábor (Kovászna), Csíki Dénes (Nyárádköszvényes), Masek Vencel (cseh híveket lát el a Temesvári egyházmegyében), Simon Dénes (Kadicsfalva), Jakab-Fancsali Kálmán (Ozsdola), Bíró Lajos (Menaság), Bene Gábor (Székelyvécke), Orbán Menyhért (Nagykászon), Gergely Fülöp (nyugalmazott, Borzsova), Szilágyi Lőrincz (Kilyénfalva), Vass Zoltán (Csíkszentimre). Jelen volt a szentmisén Derzsi András osztálytárs, aki világiként szintén az egyházat szolgálja.
A szentmise a pápai himnusz és nemzeti imádságunk eléneklésével ért véget.
Takács Éva
