Szent Kinga számára, kezdetben királyi feleségként, majd férje halála után klarissza nővérként, Isten akaratának a keresése volt a legfontosabb.

Amikor az Úr Jézus elkezdte nyilvános tevékenységét sokféle hír terjengett róla. Volt, aki rosszindulattal azt állította, hogy az, amit tesz és tanít, túl van a normalitás határán. Ezért a rokonság Mária kíséretében felkeresték őt, azzal a szándékkal, hogy haza vigyék. Jézus egy házban tanított, amikor hírül hozták, hogy „anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.” Mi azt várnánk, hogy Jézus abba hagyja a tanítást és anyja, rokonai, elé megy, hogy fogadja őket. Azonban nem így történt. Jézus, tanító célzattal meglepő megjegyzést tett: „ Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják és tettekre is váltják.” Ez a kijelentés nem kisebbítette Mária érdemét. A Szűzanya engedelmes hallgatója, és tettekre váltója volt Isten igéjének.

A ma ünnepelt szent Kingáról ez szintén elmondható, hisz kezdetben királyi feleségként, majd férje  halála  után klarissza nővérként Isten akaratának a keresése volt számára a legfontosabb.

IV Béla, magyar király lánya volt. A királyi udvarban mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen  látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Így juthatott Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra, hogy  szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. Apja mégis politikai megfontolásból Kingát  férjhez adta a lengyel királyhoz. Azonban férjét is rávette, hogy tisztasági fogadalmat tegyen.

1257. március 2-án Boleszláv király kimutatva háláját felesége ország építő tevékenysége iránt, oklevélben neki adományozta a Krakkótól délre eső Szandec tartományt, ahol Kinga klarissza kolostort alapított. Életrajzában ezt olvassuk: „Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve Kinga - szülei bőkezűségéből - sok aranyholmit vitt magával. Ezeket mennyei Jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte: az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből - mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta vonzódott - a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön. A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré”

1279-ben, negyvenévi házasság után a férje meghalt, ezután kérte felvételét a klarissza nővérekhez. Ettől kezdve teljesen Istennek szentelte életét, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását. Ő inkább úgy döntött, hogy az imádságnak és a jótékonykodó szeretetnek él. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, XI. Kelemen pedig a lengyelek és litvánok védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába.

A lengyel nép királynőként szerette és tisztelte, mégis távol állott tőle az uralkodói stílus. Egy percig nem uralkodott, viszont élete utolsó pillanatáig szolgált.

Az ő példájára el kell gondolkodnunk, hogy mi áll törekvéseink mögött, mi a tetteink mozgató rugója, Isten milyen helyet foglal el az életünkben? Legyünk mi is Isten igéjének tettekre váltói. Ezzel mi is mintegy lelki rokonságba kerülünk Jézussal és az őt hősies fokban követő szentekkel.

http://frh.theol.u-szeged.hu/mihaly/kinga.htm