„.....Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”

A  Pékek Világszövetsége 2001-ben  elhatározta, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja - igen jó ötlet.

A  nap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak: a kenyérnek a jelentőségét.

A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen alapszik. 

A kenyérhez fűződő hiedelmek  és  mágikus eljárások még a huszadik században  is elevenen éltek. Isten áldása volt a neve; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.

Ezek keletkezésében a legfontosabb tényezők a következők: a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel. A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír.  A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza . Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek , hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében. Emellett a pénteki, nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus célokra , például vízbe fúlt megkeresésére.

Tilalmas nap volt még a kedd is , valamint  Luca napja és Borbála napja. 

A tilalmak más része a sütést végző személyre vonatkozik (férfi, menstruáló nő nem süthet; asszony sütés előtt nem közösülhet), i de vonatkoznak magára a készítés műveletére (a  rontást,  szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni: az erjesztőanyagot általában nem volt szabad kölcsönadni). 

A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították , hogy magasra nőjön a kenyér.

A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.

Magyarországon a kenyér mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja vagy azt szimbolizálja. 

Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.

Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a  vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet.Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Hagyomány  Halottak napján, hogy a halottak hazalátogatnak és ezért sok helyen megterítenek nekik, kenyérrel, sóval és vízzel várják őket.

A kenyér legfontosabb alapanyaga a Kárpát-medence középső részén a búza, míg a rozs elsősorban három területen gyakori: Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírség dombos hátain.

Árpából főleg a Székelyföldön készült kenyér, és gyakran megtaláljuk a kukoricából sütött változatát Erdély egész területén, továbbá a Dunántúl déli részében.

ÍME A KENYÉRSÜTÉS HAGYOMÁNYOS MENETE:

A liszt előkészítése már a sütés előtti este megtörténik: átszitálják, és teknőbe öntik. Ezután jön a kovászolás. A gazdasszonynak mindig van kovásza, nem szívesen ad másnak belőle, mert azzal – néphagyomány szerint - a kenyér hasznát elveszti.

A dagasztás az asszonyi munkák egyik legnehezebbike, plusz még éjszaka végzik, mert a kovász éjfélre kel meg.

A dagasztás körülbelül két óra hosszáig tart, egészen addig, amíg lyukak nem keletkeznek a tésztában, és könnyen el nem válik az edény oldalától. Akkor összehajtják, és a teknő egyik végébe helyezik. Letakarják, hogy most már az egész tészta együtt keljen meg.

Utána hozzákezdenek a kemence fűtéséhez. Mikor már megfelelően meleg, hozzákezdhetnek a megkelt kenyértészta szakításához. Ehhez gyékényből vagy szalmából font kosarakat használnak. Olyan mennyiségű tésztát helyeznek bele, hogy azt kitöltse. A kiszakított tésztát még állni hagyják, majd a sütőlapát segítségével megkezdik bevetését.

A nagyméretű kenyerek általában három óra alatt sülnek meg. A kisebb méretű cipó számára rövidebb idő is elegendő. Mikor kiszedik őket, akkor az aljukat egy erre való kicsike seprűvel letisztítják, a felső részüket langyos vízzel lefröcskölik, így szép fényes piros-barna színt nyernek.

Általában egy hétre sütöttek: „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos” Ezzel azt érték el, hogy vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyér megszegése a házigazda feladata, aki katolikus vidékeken az aljára keresztet rajzolt.

A filmen kenyérsütés látható igen-igen régi kemencében:

Itt pedig 20 percben  - kenyérsütés Székelyföldön

{youtube}umS-BLMQlL0{/youtube}

Érdekesség, hogy 1865-ben pont október 16-án  született  a híres magyar növénynemesítő Baross László is.  Neve  a "bánkúti búzák atyja"-ként  ismert. 

Ilyen a szélben ringó bánkúti búza:

Álljon most itt egy egyszerű  fehér kenyér kenyér recept!

Mert egészséges és finom a teljes kiőrlésű és a sokmagvas. Imádom mindet, de az igazi hagyományos fehér is bárkit " bűnbe visz", ha így készül:

EZ KELL HOZZÁ, SEMMI MÁS:

1 kg liszt 

2,5 dkg friss, vagy ennek megfelelő (ált. egy csomag) szárított élesztő 

1 csapott ek. só 

kb. 5 dl víz (télen langyos, nyáron hideg)

ILYEN EGYSZERŰ AZ ELKÉSZÍTÉSE, IDŐT AZÉRT SZÁNI KELL RÁ:

40 dkg lisztben alaposan elkeverjük az élesztőt (a frisset előbb kevés vízben fel kell oldani), majd 3 dl vízzel elkeverjük, a masszát letakarva hagyjuk állni egy éjszakán át, vagy 8-12 órát. Minél tovább áll, annál jobb lesz. Ez a kovász. 

8-12 óra múlva a kovászhoz adjuk a hozzávalókat, és   jó alaposan kidagasztjuk a tésztát, legalább 15-20 percen át, de minél tovább dagasztjuk, annál jobb minőségű lesz a kenyér.  A technika ebben nagy segítség, de a kézi dagasztásnal is van hangulata. Konditerem hangulata is, ez kétségtelen, de legalább helyben van...

Ezután jó kétszeresére kelesztjük a tésztát.  Gyengéden átgyúrjuk, kétfelé vesszük, cipókat  alakítunk ki  belőlük,  majd újra kétszeresükre kelesztjük őket. Közben előmelegítjük a sütőt, és a cipókat addig sütjük magas hőfokon, amíg ropogós pirosak nem lesznek, aljukat és tetejüket megütögetve pedig kongó hangot hallatnak.

Tanácsok:

Ehhez a hagyományos fehér kenyérhez a legjobb a BL80-as liszt, de  jó hozzá  a finomliszt is, ha kilogrammonként egy púpozott evőkanál  sikért is adunk.

Így készül az isteni pityókás kenyér:

http://receptekide.x3.hu/index.php/receptek/37-foetelek/104-pityokas-krumplis-kenyer

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://alfahir.hu/keny%C3%A9rs%C3%BCt%C3%A9s_%C3%A9s_hozz%C3%A1_f%C5%B1z%C5%91d%C5%91_hiedelmek-20110820

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9r_%C3%A9s_s%C3%B3

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html