Szilágyi Domokosra halálának 40. évfordulója alkalmából tanuljunk Erdély egyik legnagyobb költőjétől és imádkozzunk is érte, hogy rátaláljon az oly sokáig keresett örök szabadságra!! 

Nyugodjon békességben, 

Csaba t.

 

 

Szilágyi Domokos 

Álom a repülőtéren 

Szerelmes versek a szabadsághoz

1

(Invokáció)

Kedvesem

úgy kínlódom a szavakkal

úgy kínlódom hogy kimondjalak

kimondjalak hogy közelebb kerülj hozzám

mert nélküled vak vagyok és néma és süket

nélküled lélegzeni sem tudok

nélküled olyan az élet

mint a szerelem nélküli csók

annyira elképzelhetetlen

mint a mozgás nélküli anyag

kedvesem

segíts hogy kimondjalak

 

Kedvesem

úgy kínlódom a szavakkal

úgy kínlódom hogy kimondjalak

kimondjalak mert ezzel is közelebb kerülsz hozzám

hozzám láncolnak a szavak is

mert a te neved az értelem

általad ébred magára a tudatos anyag

általad ébred magára az Osztály

mert minden tettének célja s oka

te vagy

kedvesem

segíts hogy kimondjalak

 

2

 

Kedvesem

én annyit kerestelek

annyit kerestelek

hogy már majdnem elfeledtem emberül élni

annyit kerestelek

hogy lelkemre bütykösödött a bánat

annyit kerestelek

hogy kezdtem elveszíteni a hitet önmagamban

lépteid nyomát

kutattam kiégett szemmel

borzongó fasorokban

felhők csücskében

künn a harctereken

és benn a gázkamrákban

a te neved véstem az akasztófák gerendáiba is

mert tudtam hogy újjászülsz

hogy megtalálsz

mert megtalállak

 

Kedvesem

annyit kerestelek

hogy már majdnem elfeledtem örülni

mint a mindig-éhes gyermek

annyit kerestelek

hogy megköszönjem neked

a legszebb legtisztább szerelmet