Jézus rászólt: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Aki kardot ragad, az kard által vész el.

Mt 26,52

1686 milliárd dollár. 483 billió (millió-millió) forint. A magyar ráfordítás 1368-szorosa. Ennyit költött a világ 2016-ban fegyverkezésre. A védelmi kiadások mindentudója, a Svéd Békekutató Intézet (SIPRI) ma tette közzé a tavalyi évre vonatkozó kalkulációit. Van köztük egy-két meghökkentő adat.

Akármennyire brutálisan hangzik az előbb ismertetett globális összköltés, ez mindössze 4 ezrelékes emelkedést jelent 2015-höz képest, és a világ GDP-jének 2,2 százaléka. A teljes összeg mellett lényegében változatlan a 15-ös élmezőny, illetve az ő aránytalan túlsúlyuk: a legnagyobb tizenöt fegyverkező ország ugyanis 1360 milliárd dollárral a kiadások 81 százalékáért felel.

Az Egyesült Államok első helyéhez továbbra sem férhet kétség, mint ahogy a fölénye is még mindig nyomasztó. A 2016-os amerikai védelmi büdzsé ugyanis 611 milliárd dollár – a globális összeg 36 százaléka – volt, ami 1,7 százalékos emelkedés az előző évhez képest, viszont nagyjából háromszorosa a második helyen álló kínai katonai kiadásoknak – fontos adat, hogy Peking e téren a 2007-es szinthez képest 118 százalékos növekedést produkált. Kína után az évtized (2007–2016) legnagyobb emelését Oroszország (+87 százalék) és India (+57 százalék) hajtotta végre, ugyanebben az időszakban pedig a legnagyobbak közül leginkább az olasz, a brit és a német ráfordítás csökkent (16, 12, illetve 4,8 százalékkal).

Ami Európát illeti: 334 milliárd – vagyis az összköltés egyötöde – a kontinens teljes kiadása, ami az előző évhez képest 2,8 százalékos, 2007-hez viszonyítva pedig 5,7 százalékos plusz. Minden térség – Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa is – többet költött, mint tavaly. Az európai főösszegben a legnagyobb rész – a 334 milliárd fele – Nyugat-Európáé, ahol az olaszok 11 százalékos növekedése volt figyelemre méltó 2016-ban.

Szűkebb térségünk, Közép-Európa teljes védelmi kiadásában Lengyelország vállalt oroszlánrészt: 37,2 milliárd zlotys (9,53 milliárd dolláros) katonai költségvetésük a régióbeli költések 44 százaléka; Magyarország a NATO adatai szerint tavaly a lengyel büdzsé nagyjából egynyolcadát, 353 milliárd forintot (bő 1,2 milliárd dollárt) fordított a Honvédségre, ami a NATO által GDP-arányosan elvárt 2 százalékos ráfordításnak alig több mint fele. Közép-Európához egy rekorder is tartozik: 2015-höz képest tavaly Lettország növelte legjobban a hadikiadásokat, 44 százalékkal (!), 407 millió dollárra, ugyanezen a listán pedig Litvánia lett a harmadik: a 2016-os 636 millió dollár 35 százalékos növekedést jelent.

Erre persze jó okuk van: az Oroszország jelentette fenyegetésnek a SIPRI-adatokban is van nyoma. Már említettük, hogy Moszkva az elmúlt évtizedben majdnem megduplázta a védelmi költségvetését. 2016-ban ez 69,2 milliárd dollár volt, ami egy év alatt 5,9 százalékos „javulás”. Az orosz GDP-nek ez az 5,3 százaléka, ez a szám Szovjetunió felbomlása óta pedig még sosem volt ekkora. Apró szépséghiba, hívják fel a figyelmet a svédek, hogy ha 2016 végén – az államadósság terhére – nem szavaznak meg 11,8 milliárd dollárt az orosz hadiipar kisegítésére, akkor most 12 százalékos visszaesés lenne az orosz katonai kiadásokban.

Oroszország teljesítménye különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az olajtermelő országok az áresés miatt mind kénytelenek voltak visszafogni a fegyverkezést, és az oroszok épp emiatt előzhették meg a szaúdiakat a legnagyobb költők listáján – a két ország a harmadik és negyedik helyen áll. Az olajár ingadozását leginkább – az örményekkel de jure hadban álló, és korábban robosztus hadseregfejlesztésekkel kitűnő – azeriek szenvedték meg leginkább, ahol tavaly 36 százalékkal kevesebb jutott a hadseregre, mint egy évvel korábban.

Borítókép: az amerikai légierő B-52-es nehézbombázója két lengyel és négy amerikai F-16-ossal, két német Eurofighterrel és négy svéd Gripennel repül kötelékben a Balti-tenger felett 2016 júniusában. (Fotó: USAF/Senior Airman Erin Babis)

www.valasz.hu