2014. augusztus 6-án Martin Baanit egy barátja figyelmeztette telefonon, hogy a szomszéd települést elfoglalta a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet, és valószínűleg Baani szülővárosa, Karamles lesz a következő célpont. Baani azonnal a Szent Júdás Tádé (Edesszai Szent Taddeus)-templomba sietett, és elhozta az Oltáriszentséget, nehogy a dzsihadisták megszentségtelenítsék. „Én voltam az utolsó, aki elhagyta Karamlest, az Oltáriszentséggel a kezemben”
Jártam ebben a több mint 50.000 lelkes városba, ahonnan mindenki elmenekült a gyilkos "iszlám cunami" elöl!! A várost, a székesegyházzal, mindenestől kirabolták, felgyújtották, szétverték, a magukat Mohamed követőinek nevező fiatalok!
Csaba t.
Martin Baani mindössze 24 éves volt, amikor az élete kockáztatásával megmentette az Oltáriszentséget a szülővárosát elfoglaló terrorszervezettől és a megszentségtelenítéstől.
A fiatal iraki szeminarista papként tér vissza szülővárosába, hogy az Eucharisztia révén szolgálja az embereket.
2014. augusztus 6-án Martin Baanit egy barátja figyelmeztette telefonon, hogy a szomszéd települést elfoglalta a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet, és valószínűleg Baani szülővárosa, Karamles lesz a következő célpont.
Baani azonnal a Szent Júdás Tádé (Edesszai Szent Taddeus)-templomba sietett, és elhozta az Oltáriszentséget, nehogy a dzsihadisták megszentségtelenítsék. Még aznap elhagyta a várost a plébánossal és három másik pappal együtt.
„Én voltam az utolsó, aki elhagyta Karamlest, az Oltáriszentséggel a kezemben” – idézte fel a Szükséget Szenvedő Egyház nemzetközi katolikus segélyszervezetnek.
Az Iszlám Állam fenyegetései ellenére Irakban maradt, nem menekült családjával az Egyesült Államokba. Folytatta tanulmányait a Szent Péter-szemináriumban Erbílben, Kurdisztán legnagyobb városában.
Martin Baanit 2016 szeptemberében szentelték pappá, hat társával együtt. Mintegy ötszázan vettek részt az ünnepi szertartáson, melyet Louis Raphael Sako káld katolikus pátriárka vezetett.
Pár hónappal szentelése előtt Baani úgy nyilatkozott a Szükséget Szenvedő Egyház pápai alapítványnak: „Mindennap elmegyek valamelyik menekülttáborba, hogy segítsek a családoknak. Keresztény menekültek vagyunk. Az Iszlám Állam ki akarja irtani a kereszténységet Irakból, de úgy döntöttem, maradok. Szeretem Jézust, és azt sem akarom, hogy a semmibe vesszen a történelmünk.”
Amikor a Ninivei-fennsík települései felszabadultak az Iszlám Állam megszállása alól, Baani megerősítette döntését: Irakban marad, hogy szolgálja a híveket és az Egyházat. „Boldog vagyok, hogy Irakban mutathatok be szentmisét” – mondta.
A Szükséget Szenvedő Egyház segélyszervezet tervei szerint tizenháromezer keresztény otthonát építi újjá, melyeket az Iszlám Állam pusztított el.
Az újjáépítési munkálatok megkezdése alkalmából május 8-án a szervezet „olajfaszertartást” tartott: a békét és kiengesztelődést szimbolizáló olajfacsemetéket ajándékoztak az első százöt keresztény otthon tulajdonosainak Bartella, Karamles és Karakus településeken.
A Szükséget Szenvedő Egyház szervezet tavaly télen végzett felmérése szerint az elmenekült keresztény családok negyven százaléka (mintegy tizenkétezer fő) szeretne visszatérni a Ninivei-fennsíkra.
Andrzej Halemba, a segélyszervezet közel-keleti központjának vezetője azt mondta: „Reméljük, az, hogy elkezdődik a munka ezen a három helyszínen, egyértelmű jel a több ezer keresztény család számára, akik elmenekültek otthonaikból, és akik azóta szükségszállásokon élnek Erbílben és az iraki Kurdisztán más városaiban. Ez egy döntő történelmi pillanat. Ha most elmulasztjuk a lehetőséget, hogy segítsünk a keresztényeknek visszatérni otthonaikba a Ninivei-fennsíkra, ezek a családok jó eséllyel úgy döntenek, örökre elhagyják Irakot. Az pedig kimondhatatlan tragédia lenne.”
„A keresztények jelenléte életbe vágóan fontos ezen a területen, nemcsak történelmileg, de politikai és kulturális szempontból is. A keresztények jelentik a béke hídját az egymással ellenséges muszlim csoportok között; felbecsülhetetlen szerepük az oktatásban, és tiszteli őket minden mérsékelt iszlám vallású ember” – tette hozzá Andrzej Halemba.