Katolikus Egyház ma ünnepli az Úrnapját, amely az Oltáriszentség, vagyis Jézus kenyér és bor általi maradandó jelenlétének ünnepe – mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseki titkára az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
A katolikus pap elmondta, az utolsó vacsora jelenetét a keresztény ősegyház kenyértörés néven vette át, ma pedig szentmisének nevezik, de lényege változatlan: összegyűlik a közösség a kenyér és a bor körül. A Katolikus Egyház úgy hiszi, hogy amikor a misén elmondják Jézus szavait, akkor azok valóban az ő jelenlétét közvetítik, és hogy „a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan és lényegileg jelen van”. Így amikor valaki magához veszi a szent ostyát, a szívébe „maga az Isten érkezik meg”, az tehát a földön élő Jézusnak egy meghosszabbított jelenléte – fogalmazott.
A katolikusok szerint a megtört kenyér Isten maradandó jelenlétét hordozza, így azt érdemes megtartani – az erre szolgáló, templomokban lévő szentségtartóban –, vagy például betegekhez elvinni – mondta.
Bár minden szentmisén ünneplik az Oltáriszentséget, azért van külön ünnepnapja is, hogy egy vasárnapon ezen a titkon elmélkedjenek – fűzte hozzá.
A 12. században nagyon elterjedt Berengar Tours-i kanonok (†1088) tévtanítása az Eucharisztiáról: tagadta Krisztus jelenlétét a kenyér és bor színében, és csak jelképes jelenlétet vallott. Bár többször letette az igaz hitvallást, de ezt minden alkalommal visszavonta.
Ebben a légkörben nagy jelentősége volt annak a magánkinyilatkoztatásnak, amelyben Szent Julianna ágostonrendi szerzetesnővér részesült. Az Üdvözítő azt a szándékát közölte vele, hogy a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön külön ünnepe legyen Krisztus Testének és Vérének. Ő ezt 21 év múlva mondta el lelkiatyjának, és csak 37 év múlva, 1246-ban ünnepelték meg először Úrnapját Lüttich városában.
IV. Orbán pápa (1261–64) csak akkor rendelte el az ünnepet, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor a Szentostya vérezni kezdett. A véres korporálét megmutatták a szomszédos Orvietóban tartózkodó pápának, aki ekkor elrendelte az ünnepet. Hirtelen bekövetkezett halála miatt azonban a végleges rendelkezés csak 1312-ben készült el. Ennek ellenére A népi jámborság és a liturgia direktóriuma című instrukció az ünnep elrendelésének dátumát 1264-re teszi.
A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt.
Katolikus Egyház ma ünnepli az Úrnapját, amely az Oltáriszentség, vagyis Jézus kenyér és bor általi maradandó jelenlétének ünnepe – mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseki titkára az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.