Erdélyből jővet az első dolog mi szembetűnik Torontóban a "sokszínűség"! Itt sok - sok országból jött ember él legalábbis számomra első látásra békességben!! Kanadában a lakosság 2-3 %-ot leszámítva, mindenki bevándorló! Hosszú évek óta - jól meghatározott feltételek szerint - befogadnak évente 300.000 embert mert az országban kevés gyermek született, születik, így nagyon tudatosan egy multikulturális világot építenek.

Na de tudjunk meg többet is Kanadáról a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából! 

Szeretettel, 

Csaba t.

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul [ˈkænədə], franciául [kanada]) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő ország. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb országa.[6]

A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 15. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaországmajdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium.[7][8] Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.

Kanada egy tíz tartományból és három területből álló föderáció, melynek fővárosa Ottawa. Politikai berendezkedése alapján parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, a jelenlegi államfője II. Erzsébet. Kanada hivatalosan kétnyelvű és multikulturális állam, az angol és a francia is hivatalos nyelv, szövetségi szinten és Új-Brunswick tartományban egyaránt. Mint technológiailag fejlett ipari állam, Kanada gazdasága igen szerteágazó, és erősen függ a bőséges természeti erőforrásoktól, valamint a kereskedelemtől, különösen az Egyesült Államokkal, mellyel az ország nagy múltra visszatekintő és összetett kapcsolatban áll. A fosszilis tüzelőanyagoknak és a vízierőműveknek köszönhetően az ország az energetika terén önellátó. Kanada tagja a G8-nak és a G20-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, a Nemzetközösségnek, a Frankofóniának, az OAS-nak, az APEC-nek és az ENSZ-nek.

Kanada lakossága a 2006-os népszámlálási adatok alapján 31 612 897 fő volt, ami 5,4%-os növekedést jelent 2001 óta.[147] A lakosság növekedése nagyobb mértékben a bevándorlás és kisebb mértékben a természetes szaporulat eredménye. Kanada lakosságának körülbelül négyötöde az amerikai határ 150 kilométeres körzetén belül él.[148]

A 2006-os népszámlálási adatok alapján a legnagyobb etnikai csoport az angol (21%), melyet a franciák (15,8%), a skótok (15,2%), az írek (13,9%), a németek (10,2%), az olaszok (5%), a kínaiak (3,9%), az ukránok (3,6%) és az őslakosok (3,5%) csoportja követ. A válaszadók körülbelül harmada a „kanadait” jelölte meg saját etnikumaként.[150]

Kanada őslakossága körülbelül kétszer gyorsabban nő, mint a kanadai átlag, és 2006-ban a lakosság 3,8%-a vallott őslakos származást. A lakosság 16,2%-a tartozott nem őslakos látható kisebbséghez (a kanadai kormány meghatározása alapján a nem fehérek, illetve nem kaukázusiak, és nem is őslakosok).[151] A legnagyobb látható kisebbségek a dél-ázsiaiak (4%), a kínaiak (3,9%) és a feketék (2,5%).[152] 1961-ben Kanada népességének még kevesebb, mint 2%-a (körülbelül 300 000 fő) tartozott valamely látható kisebbséghez, az őslakosok száma pedig körülbelül 1% volt.

Kanada három év alatt majdnem egymillió bevándorló befogadását tervezi.

méghozzá ezúttal nem humanitárius okokból, hanem szikár gazdasági számítások alapján. A kormány ugyanis így látja lehetségesnek a gazdaság és az innováció felpörgetését.

A kormánytervezet – melyet a Bloomberg ismertetett – a tartós letelepedési engedélyek számának fokozatos növelését tervezi:

2018-ban 310 ezer,

2019-ben 330 ezer,

2020-ban 340 ezer

engedélyt akarnak kiadni, amivel az állandó tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma elérné a lakosság egy százalékát.

Ahogy azt a bevándorlással foglalkozó miniszter, az amúgy szomáliai felmenőkel is rendelkező Ahmed Hussen elmondta:

A bevándorlók tehetségükkel hozzájárulnak majd a gazdasági növekedéshez és innovációhoz, és segítenek hazánkat megtartani a globális gazdaság élvonalában.

Kanada GDP-je egyébként 3 százalékkal nő idén, amivel tavalyhoz képest megduplázza a növekedési rátáját, de a növekedés 2018-ban várhatóan újból lelassul, méghozzá 1,8 százalékra. A jelenlegi gazdasági növekedést is részben bevándorlók munkájával érték el; 2011 és 2015 között évente átlagosan 259 542 bevándorló kapott letelepedési engedélyt a mintegy 35 milliós országban. A bevándorlók zöme Ázsiából - főleg a Közel-Keletről - jött; a helyi statisztikai hivatal szerint 2031-re a népesség 28 százalékát teszik ki azok az emberek, akik nem Kanadában látták meg a napvilágot.

Borítókép: AFP / Fotós: Geoff Robins

www.index.hu