Robert Sarah bíboros

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_IMG_0394_2.jpgAmerikai utam során Washingtonban voltam a legnagyobb katolikus könyváruházban!! A hatalmas új bazilika alatt, (ott van a magyar kápolna is) található ez az üzlet! Az elárusítókat megkérdeztem, hogy melyik könyvből vásárolnak a legtöbbet!? Az eladok egyértelműen Robert Sarah bíborosnak könyvére szavaztak! Nem a Barsi Balázs atya által lefordított könyvre, hanem a képen láthatóra! Ha öt vásárolják, öt olvassák a legtöbben, akkor ma ő a prófétája az egyházunknak!!

Néhány életrajzi adat:  
Robert Sarah 1945-ben született az afrikai Guineában. Egy őserdei animista törzs fiaként találkozik először a kereszténységgel, s amikor tizenegy éves gyermekként bejelenti, hogy Isten szolgálatára szeretné szentelni életét, rokonai hitetlenkedve fogadják: „Egy fekete fiúból nem lehet a Katolikus Egyház papja!” Ő azonban kis batyujával elhagyja szülőfaluját, s ezzel egy fordulatos életút veszi kezdetét: szegénység, távolság a családtól, később a hazáját feldúló függetlenségi háború, a marxista diktatúra és ezzel együtt a katonai üldöztetés… Ám Robert minden gátló körülmény ellenére kitart elhatározása mellett, s mindössze 34 éves, amikor VI. Pál pápa kinevezi püspökké. Ekkor ő a világ legfiatalabb főpásztora. Az azóta eltelt évtizedekben több fontos egyházi megbízatást is betöltött, s ma az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció bíboros-prefektusa.
Szeretettel, 
Csaba t. 
Átadták Robert Sarah bíborosnak könyve magyar fordítását
b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_sararobertbiboros.jpgAz Istentiszteleti Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros október 28-án vehette át interjúkötete magyar fordítását Rómában. A kötet a Szent István Társulat kiadásában jelent meg „Isten vagy a semmi” címmel – tájékoztatta szerkesztőségünket Németh László olaszországi magyar főlelkész.
A francia nyelven írt művet Barsi Balázs OFM fordította magyarra. A magyar ferences atya által a szerzőnek küldött tiszteletpéldányt Szokoly György, a római Szent István Alapítvány kuratóriumának tagja vitte el Sümegről Rómába.
Az átadáson részt vett Pápai Lajos győri megyéspüspök is. A szívélyes hangulatú találkozón a bíboros a magyar kiadás egy példányát dedikálta a fordítónak.
A már több nyelvre lefordított interjúkötet betekintést enged egy Afrikában született bíboros életútjába, megismerteti mély hitét, és számos aktuális kérdésre ad biztos eligazító választ.
Egy bátor és őszinte könyvet tart kezében az olvasó. Robert Sarah 1945-ben született az afrikai Guineában. Egy őserdei animista törzs fiaként találkozik először a kereszténységgel, s amikor tizenegy éves gyermekként bejelenti, hogy Isten szolgálatára szeretné szentelni életét, rokonai hitetlenkedve fogadják: „Egy fekete fiúból nem lehet a Katolikus Egyház papja!” Ő azonban kis batyujával elhagyja szülőfaluját, s ezzel egy fordulatos életút veszi kezdetét: szegénység, távolság a családtól, később a hazáját feldúló függetlenségi háború, a marxista diktatúra és ezzel együtt a katonai üldöztetés… Ám Robert minden gátló körülmény ellenére kitart elhatározása mellett, s mindössze 34 éves, amikor VI. Pál pápa kinevezi püspökké. Ekkor ő a világ legfiatalabb főpásztora. Az azóta eltelt évtizedekben több fontos egyházi megbízatást is betöltött, s ma az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció bíboros-prefektusa.
Ebben a könyvben Nicolas Diat Vatikán-szakértő, oknyomozó újságíró beszélget vele életútjáról, és az Egyház időszerű kérdéseiről. Melyek az Egyház jövőjét illető jelek, amelyekre leginkább oda kell figyelnünk? Mi a véleménye a könnyű és divatos lelkiségekről, amelyek beférkőznek a katolikus hitbe? (...) Miért „hagyja” Isten a Közel-Keleten lemészárolni azokat a gyermekeit, akik hűek hozzá, egészen életük fájdalmas felajánlásáig? Melyek az Egyház kudarcai? Bátor kérdések – őszinte válaszok: ezek a legfőbb jellemzői a könyvnek, amely nem csupán a problémákról szól, hanem a lelki megújulásban és az Isten felé fordulásban gyökerező megoldásokról is.
(A Szent István Társulat könyvismertetője)
Fotó: Németh László
Magyar Kurír