Február 18-án a Szentatya a déli Mária-imádság előtt a szentmise evangéliumáról, az imádság és a megtérés fontosságáról elmélkedett. Ferenc pápa beszédének teljes fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A nagyböjt eme első vasárnapján az evangélium a kísértés, a megtérés és az örömhír témájára utal. Márk evangélista azt írja: „A Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán” (Mk 1,12–13). Jézus azért megy a pusztába, hogy felkészüljön küldetésére a világban. Neki nincs szüksége megtérésre, de mint embernek át kell mennie ezen a próbatételen egyrészt önmaga érdekében, hogy engedelmeskedjen az Atya akaratának, másrészt a mi érdekünkben, hogy megadja nekünk a kísértések legyőzésének kegyelmét. Ez a felkészülés abban áll, hogy küzd a gonoszlélek, vagyis az ördög ellen. A nagyböjt számunkra is a lelki küzdelem, a lelki harc időszaka: az imádság által meg kell küzdenünk a Gonosszal, hogy képesek legyünk – Isten segítségével – legyőzni őt a mindennapi életben. Tudjuk, a rossz sajnos működik életünkben és környezetünkben, ahol erőszak, a másik elutasítása, bezárkózás, háború, igazságtalanság van jelen. Ezek mind a Gonosz, a rossz művei.
A pusztában őt ért kísértések után Jézus azonnal elkezdi hirdetni az evangéliumot, vagyis az örömhírt – ez a második szó! Az első a „kísértés” volt, a második az „örömhír”. Ez az örömhír az embertől megtérést – íme, a harmadik szó – és hitet követel. Jézus azt hirdeti: „Betelt az idő, közel van Isten országa”; azután így buzdít: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15), vagyis higgyetek ebben az örömhírben, abban tudniillik, hogy Isten országa közel van. Életünkben mindig szükségünk van megtérésre – mindennap! –, és az Egyház arra biztat, hogy imádkozzunk ezért. Sosem irányulunk ugyanis eléggé Isten felé, elménket és szívünket állandóan feléje kell irányítanunk. Ehhez bátran el kell utasítanunk mindent, ami eltérít, a hamis értékeket, amelyek becsapnak minket, és csalárd módon előcsalogatják önzésünket. Ellenben bíznunk kell az Úrban, az ő jóságában és az ő mindnyájunkra vonatkozó szeretettervében. A nagyböjt bűnbánati időszak, ez igaz, de nem szomorú idő! Bűnbánati időszak, de nem szomorú, nem gyászos idő! Örömteli és komoly vállalkozás arra, hogy levessük önzésünket, a régi embert, és megújuljunk keresztségünk kegyelme szerint.
Egyedül Isten adhatja meg igazi boldogságunkat: hasztalan időpocsékolás máshol keresni: a gazdagságban, az élvezetekben, a hatalomban, a karrierben… Isten országa minden várakozásunk beteljesedése, mert az egyszerre az ember üdvössége és Isten dicsősége. A nagyböjt eme első vasárnapján arra kapunk meghívást, hogy figyelmesen hallgassuk és megfogadjuk Jézusnak ezt a felhívását arra, hogy megtérjünk és higgyünk az evangéliumban. Arra kapunk buzdítást, hogy eltökélten rálépjünk a húsvét felé vezető útra, hogy egyre jobban befogadjuk Isten kegyelmét, aki a világot az igazságosság, a béke és a testvériség országává akarja változtatni.
A szentséges Szűz Mária segítsen megélnünk ezt a nagyböjtöt hűségben Isten szavához és állandó imádságban, ahogyan Jézus is tette a pusztában. Ez nem lehetetlen! Azzal a vággyal kell élni napjainkat, hogy befogadjuk Isten felénk áradó szeretetét, ő ugyanis át akarja alakítani életünket és az egész világot.
A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
Kedves testvéreim! Egy hónap múlva, március 19-től 24-ig mintegy háromszáz fiatal lesz itt, Rómában az egész világról, hogy egy előkészítő gyűlést tartsanak az októberi szinódusra. De erősen szeretném, ha minden fiatal tevékeny részese lehetne ennek az előkészületnek. Ezért mindenkinek lehetősége van arra, hogy online bekapcsolódjon fiatalok által vezetett, különböző nyelvi csoportokban. Az „internetes” csoportok eredményeit is hozzácsatoljuk majd a római gyűlés eredményeihez. Kedves fiatalok, az erre vonatkozó tájékoztatást megtaláljátok a püspöki szinódus titkárságának honlapján.
Köszöntelek benneteket, családok, plébániai csoportok, társulatok, és köszöntöm az Olaszországból és más országokból érkezett zarándokokat. Köszöntöm a murciai, vannes-i, varsói és wrocławi, valamint az erbai, vignolei, Fontaneto d’Agogna-i, silvi és troinai hívőket. Köszöntöm a Milánó melletti baggiói esperesi kerület és Melito Porto Salvo fiataljait.
A nagyböjt elején, amely – miként mondtam – a megtérés és a rossz elleni küzdelem útja, különleges köszöntéssel szeretnék fordulni a fogvatartott személyekhez: kedves fivéreim és nővéreim, akik börtönben vagytok, bátorítalak mindnyájatokat, hogy a nagyböjti időszakot olyan alkalomként éljétek meg, amikor kiengesztelődhettek és életeteket megújíthatjátok az Úr irgalmas tekintetétől kísérve. Ő sosem fárad bele a megbocsátásba!
Kérek mindenkit, hogy imájában emlékezzen meg rólam és a római kúria munkatársairól, mert ma este elkezdjük lelkigyakorlatos hetünket.
Szép vasárnapot kívánok! Jó étvágyat az ebédhez, a viszontlátásra!
Február 18-án a Szentatya a déli Mária-imádság előtt a szentmise evangéliumáról, az imádság és a megtérés fontosságáról elmélkedett. Ferenc pápa beszédének teljes fordítását közreadjuk.