Ferenc pápa március 17-én Pio atya életének színtereire, Pietrelcinába és San Giovanni Rotondóba utazik. Az Il Sismografo olasz hírportál utánajárt, honnan ered a pápa tisztelete a stigmatizált szent iránt.
A harmadik pápa lesz, aki látogatást tesz San Giovanni Rotondóban, ezúttal a szent halálának ötvenedik évfordulója alkalmából – Szent II. János Pál 1987. május 23-án, Benedek pápa 2009. június 21-én járt ott. Az első pápa lesz, aki Pietrelcinába is ellátogat, Pio atya stigmái megjelenésének századik évfordulóját ünnepelve.
Alejandro Russo, a Buenos Aires-i székesegyház rektora interjút adott a Padre Pio TV-nek, amely teljes hosszában majd március 17-én, a pápalátogatás napján kerül adásba. Véleménye szerint sok kapcsolódási pont van Ferenc pápa és Pio atya között, még ha eltérőek is személyes és a történelmi korból adódó élettapasztalataik. Közös vonásaik a betegek iránti figyelem, a népi vallásosság tisztelete, az ördög jelenlétének komolyan vétele és az, hogy fontosnak tartják a hétköznapokban azokat az apró gesztusokat, amelyek a keresztény lelkiségből fakadnak.
Ignazio Ingaro – Il segni di Padre Pio. Da santo perseguitato a simbolo della Chiesa della Misericordia di papa Francesco (Pio atya jele. Üldözött szentből Ferenc pápa irgalmas Egyházának szimbóluma) címmel könyvet írt arról, mit jelent Pio atya személye az Egyház számára. A kötetben megszólal Marciano Morra, aki huszonöt éven át volt a Pio atya-imaközösségek főtitkára, és aki Buenos Airesben találkozott Bergoglio bíborossal, hogy beszélgessenek a pietrelcinai szentről.
Ferenc pápa beszédeiben és homíliáiban mindeddig soha nem idézte Pietrelcinai Pio atyát, mégis ő volt az, aki az irgalmasság szentévében a Szent Péter-bazilikába vitette a stigmák szentjének földi maradványait. Ingrao, a Panorama hetilap Vatikán-szakértője ezt a rejtélyesnek mondható kapcsolatot vizsgálta. Kiindulópontnak azt a mondatot választotta, amelyet Ferenc pápa 2014 áprilisában, Pio atya fából készült szobrának megáldásakor mondott: „Pio atya, most közelebb vagyunk egymáshoz, én megáldalak téged, te pedig védelmezz engem!”
Az író Marciano Morra kapucinus szerzetest hívja segítségül, hogy kiderítse a rejtélyes szálat, amely összeköti a pápát és a stigmatizált szentet. Morra elmondta: „Amikor Buenos Aires érseke volt, Bergoglio csak szórványos, másodkézből érkező híreket kapott Pio atyáról. Aztán két fontos dolog történt. Mindkettő 2002-ben, amikor már bíboros volt: ez év június 16-án avatták szentté Pio atyát, és mint a város érseke ebből az alkalomból szembesült azzal, hogy az argentin fővárost szinte hajszálerekként szövik át a Pio atya-imaközösségek. Felkeltette az érdeklődését a szent élete és az imaközösségek működése. Már legalább nyolcvan ilyen imakör működött a fővárosban.
Bergoglio ekkor elküldte Rómába két bizalmi emberét, akik találkoztak a Szenvedés enyhítésének háza és az imakörök elnökével, Riccardo Ruotolóval és Morra atyával. Érdeklődtek az imakörök száma, működése felől, majd meghívták őket Argentínába, hogy személyesen találkozzanak Bergoglio bíborossal.
„Ketten mentünk, Giuseppe Ruotolo atya (Riccardo testvére) és én. Kicsit feszültek voltunk, amikor az érsekségre érkeztünk. Nem tudtuk, mit kérdez majd a bíboros. Egy kicsi, 5×5 méteres szobácskában ültettek le minket. Bergoglio gyorsan odaért. Csodálatos találkozás volt. Úgy fogadott, mintha régi barátok lennénk. Nagyon meghatott a kedvessége, szívélyessége, az a barátságosság, ami az arcáról, a szavaiból sugárzott. Hosszan beszélgettünk.
Először az imakörök jogi helyzetéről érdeklődött. Elmondtuk, hogy az alapító okiratot az államtitkárság hagyta jóvá, közvetlenül alá tartoznak az imakörök. Ez biztosítékot jelent az Egyház és a megyéspüspökök számára. Aztán rátértünk az érdemi kérdésekre. Megkérdezte, mi a célja az imaköröknek. Elmondtuk, hogy a fő cél, hogy békét és nyugalmat vigyenek a világba. Hiszen éppen XII. Piusz pápa híres 1942-es rádióüzenete nyomán jöttek létre, a történelem egy nehéz időszakában, amikor Európában dúlt a második világháború. Pacelli pápa Pio atya tanítása nyomán az imakörökre bízta, hogy imádkozzanak a békéért…
Az imakörök a Bibliát, Isten szavát olvassák, azon elmélkednek. Ez XII. Piusz idejében nagyon fontos újdonság volt, megelőzte a II. vatikáni zsinatot. Pio atya ugyanis igyekezett mindig arra ösztönözni a híveket, hogy a Szentírás segítségével imádkozzanak. Ez a részlet nagyon meghatotta Bergogliót, aki ma, pápaként is folyamatosan azt javasolja a híveknek, hogy olvassák az evangéliumot, legyenek ott életükben Jézus szavai” – mondta el a találkozásról Morra.
A másik téma, amelyről Jorge Mario Bergoglio az argentin főváros érsekeként többet szeretett volna megtudni, az a szeretet cselekedetei voltak. Elmondták neki, hogy „az imakörök nemcsak egy imádságos mozgalmat jelentenek, hanem nagyon is aktívak. Céljuk, hogy segítsék a rászorulókat. E tevékenység élő tanúbizonysága a Szenvedés enyhítésének háza, a kórház San Giovanni Rotondóban, amelyet Pio atya szándéka szerint hoztak létre.”
Bergoglio bíboros nagy jelentőséget tulajdonított továbbá annak is, hogy Pio atya „a gyóntatás apostola” volt.
Ebből a találkozásból született meg a mély, szilárd kapcsolat Bergoglio és Pio atya között, egy olyan kapcsolat, amely a színfalak mögött volt jelen, tizenegy éven át szinte láthatatlanul, hogy aztán nyilvánvalóvá legyen az irgalmasság szentévében.