Nem tartom igazságosnak a döntést, de mivel mi Szárhegyen kulcs szerettünk volna lenni és nem egy újabb zár, ezért az alapítvány visszavonul és más fronton nem szándékozik a többségi tulajdonért küzdeni! Mi mindig az árvákért harcolunk, úgy tűnik, hogy a Lázár kastély nem árva! 

Csaba t. 

Hosszas pereskedés után hétfőn a Marosvásárhelyi Törvényszéken meghozott jogerős döntés értelmében teljes egészében a Berczely és a Vormair család tulajdonába került a gyergyószárhegyi Lázár-kastély. Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása 2013 ősze óta zárva tart. A törvényszéki döntés kedvezményezettjei most azt tervezik, hogy idén húsvétkor és pünkösdkor néhány napra megnyitják a kastélyt a nagyközönség előtt.

A Lázár-kastély – ahol Bethlen Gábor is nevelkedett – tulajdonjoga azért volt kérdéses, mert több családnak is részesedése volt benne: az épületet 24 egységre osztották korábban, ebből a legnagyobb, 13/24-ed résszel a Budapesten élő Lipthay család rendelkezett. A Dél-Amerikában élő Berczely család leszármazottai 9/24-ed részt birtokoltak, valamint a Gyergyószárhegyen, a kastély közelében élő Vormair család 2/24-ed résszel rendelkezett. A többségi tulajdonjoggal bíró Lipthay család nem tudott megegyezni a Berczely és a Vormair ággal, hogy mi legyen a kastély rendeltetése, ezért indult több szálon is per a két fél között.

Működött is, de új funkciót is szántak volna neki

A múlt század hetvenes éveiben Zöld Lajos, gyergyószárhegyi születésű újságíró, közíró, közösségszervező a szárhegyiekkel összefogva önkéntesen újjáépítette az addig rendkívül romos állapotban lévő épületet, ezt követően pedig kulturális központként működött. Az egykor államosított kastélyban az elmúlt évtizedekben művészeti alkotótáborokat szerveztek, ám az ingatlan visszaszolgáltatása után az intézményt be kellett zárni, mert a résztulajdonosok egy csoportja beperelte a létesítményt bérlő Hargita megyei tanácsot, és olyan magas bért követeltek, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. A pereskedés megkezdése miatt a megyei önkormányzat nem folytathatta közhasznú tevékenységét az A kategóriás műemléképületben, így 2013 őszén lakat került rá.

2014-ben a megyei tanács azzal a szándékkal állt elő, hogy a kastélyban hoznák létre az Erdélyi Történeti Múzeumot, ennek megvalósítása érdekében a magyar kormány támogatását is remélték, amelyről akkor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltak.

Gazdát cserélt a többségi tulajdonrész

Éppen két évvel ezelőtt, 2016 márciusában Lipthay Antal a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta a Lázár-kastély ráeső tulajdonrészét. Böjte Csaba akkor el is fogadta az adományt, a pereskedés miatt azonban még mindig nem lehetett megnyitni az épületet. A megyei tanács hálából az alapítványnak szóló ajándékozásért Hargita Megyéért díjjal tüntette ki Lipthay Antalt 2016 augusztusában.

A most lezárult perben már az új tulajdonos, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány állt szemben a Berczely és a Vormair családdal. A felperes a Szent Ferenc Alapítvány volt, de végül az alperes kapta meg a kastélyt. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért születhetett meg ez a döntés, mert a törvényszék az egyenes ági örökösöket részesítette előnyben, nem pedig az alapítványt.

A megyei tanács most párbeszédet kezdeményezne

Borboly Csaba megyeitanács-elnök a Maszol kérdésére válaszolva elmondta, annak ellenére, hogy más eredményben reménykedtek, tudomásul veszik a Marosvásárhelyi Törvényszék megfellebbezhetetlen döntését.

„Nagyon szerettük volna, ha Böjte atya hasznosítani tudta volna ezt a kastélyt, amely nemcsak kiállítótérként és kulturális intézményként működött volna, hanem akár a Dévai Szent Ferenc Alapítvány rendszerében lévő gyermekek számára turisztikai gyakorlóműhelyeként is. De hát, ki tudja, lehet, hogy még ez is megtörténhet, mivel nem ismerjük sem a Vormair, sem a Berczely család elképzeléseit. Azt viszont tudjuk, hogy a 2013 óta zárt épületben jelentős károk keletkeztek, sürgős beavatkozásokra lenne szükség, de sajnos lejártak azok a pályázati lehetőségek, amelyekkel uniós pénzeket lehetett volna ebből a célból lehívni” – ismertette álláspontját Borbolya Csaba.

Mint mondta, bízik abban, hogy a tulajdonosok elvégeztetik a munkálatokat. Az megyei önkormányzat már jelezte a megyei műemlékvédelmi igazgatóságnak, hogy az épületet a szárhegyi emberek szabad idejükben, saját pénzből, saját eszközökkel építették újjá, és ez a Gyergyói-medence egyik leglátogatottabb helyszíne volt. Ebből kiindulva továbbra is követik a kastély sorsát, és arra számítanak, hogy a tulajdonosokkal együttműködhetnek.

„Szeretnénk, ha legalább a kapubástyákat, vagy bármelyik részt, amely a szárhegyi alkotótábor tevékenységéhez szükséges, kibérelhetnénk. Levelet fogunk írni a tulajdonosoknak, párbeszédet kezdeményeznénk bevonva a térség, a község és az alkotóközpont képviseletét, azért, hogy legalább megtudjuk, szándékukban áll-e az együttműködés. A valamikori nagy álmunk az volt, hogy erdélyi történeti múzeumot hozzunk ott létre, most még nem tudjuk, hogy távolabb vagy közelebb kerültünk ehhez a célhoz” – összegzett a megyei tanács elnöke.

A tulajdonosok már húsvétkor megnyitnák a kastély

Sikerült kapcsolatba lépnünk a Dél-Amerikában élő Berczely család hazai képviselőjével, Apor Csabával. Tőle tudtuk meg azt, hogy a hétfőn megszületett bírósági döntést követően a per nyerteseinek még nem volt lehetőségük leülni, és beszélgetni az új helyzetről. A képviselő azonban azt elmondta, hogy a tulajdonosok egyetértenek abban, hogy meg kell nyitni a kastélyt a nagyközönség előtt, illetve helyre kell állítani az épületet.

„Még nagyon kezdeti fázisban vagyunk, hiszen számos jogi lépést kell megtennünk a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal szemben. A törvényszék megállapított egy bizonyos összeget, amelyet ki kell fizetnünk az alapítványnak, és csak azután kerül telekkönyvileg a Berczely és a Vormair család tulajdonába az épület” – pontosított Apor Csaba.

Hozzátette, ha minden jól alakul, és az időjárás is engedi, akkor nyílt napokat szerveznek húsvétkor, majd pünkösdkor is. Ekkor a kastély bárki számára szabadon látogatható lesz. Egyébként a kertet, és az épület azon csekély részét, amelyhez hozzáférése volt, az utóbbi években a kastély közelében élő, 2/24-ed részt birtokoló Vormair család gondozta.

„Sajnos nem sok minden van, amit ott nézni lehet, mert a szobák le vannak zárva, és bent rengeteg kosz meg szemét halmozódott fel. Nincsenek még nálunk a kulcsok. A kastély rendbehozatalára a két család alapítványt hozna létre, amelynek élére kineveznek egy elnököt, egy titkárt, művészeti vezetőt, és lesz majd egy illető, aki a közönséggel tartja a kapcsolatot” – számolt be a kezdeti tervekről a Berczely család képviselője.

Hozzátette, hogy az egyesület majd pályázhatna a kastély rendbetételére, de kijelentette, hogy mindezekről még egyeztetnie kell a Berczelyekkel, akik eldöntik, hogy mi az, amibe beleegyeznek, és mi az, amibe nem. „Ki kell dolgoznunk egy stratégiát” – nyomatékosított Apor Csaba.

www.maszol.ro