A nyári szünet után először szeptember 3-án mutatott be Ferenc pápa reggeli szentmisét a Szent Márta-ház kápolnájában. Homíliájában azok ellen emelt szólt, akik megosztást akarnak kelteni, ahogy Jézus korában is tették egyesek. A megfelelő válasz erre az Úr válasza: a csend és az imádság.

Az igazság szelíd, az igazság csendes, szemben azokkal az emberekkel, akik a botrányt keresik, akik megosztást akarnak okozni. Velük szemben „az egyetlen lehetséges követendő út a csend és az imádság” – hangsúlyozta Ferenc pápa hétfő reggeli homíliájában. A napi evangélium Jézus Názáretbe való hazatéréséről és ottani zsinagógai fellépéséről (Lk 4,16–30) szól. A kezdeti elismerés, a figyelem és a magasztos szavak okozta meglepődés után a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték Jézust a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott. „Az Úr szava, mely ebben a történetben kikristályosodott, lehetővé teszi, hogy megfontoljuk a hétköznapi életben adódó eljárásmódot, amikor félreértések támadnak, és hogy megértsük, amint a hazugság atyja, a vádoló, az ördög azért cselekszik, hogy szétrombolja a család, a nép egységét” – tanácsolta a pápa. 

Amikor Jézus Názáretben a zsinagógába megy, nagy érdeklődéssel fogadják: mindenki a saját szemével akarja látni azokat a nagy műveket, amiket másutt cselekedett. Ám a Mennyei Atya fia egyedül csak Isten szavát használja, mellyel akkor él, ha le akarja győzni a sátánt. Éppen ez az alázatos magatartás, mely teret nyit a kétségeknek, és ami a légkör megváltozását eredményezi: békéből a háborúba, csodálkozásból a megvetésbe vezet. Jézus pedig az ő csendjével legyőzi a vad kutyákat, legyőzi az ördögöt, mely hazugságot vetett el az ember szívében.

„Ők nem voltak emberek, hanem vad kutyák falkája, mely kiűzte őt a városból – fejtette ki a pápa. – Nem érveltek, kiabáltak. Jézus ellenben hallgatott. Fölvitték a hegy peremére, hogy letaszítsák. Az eseményt az evangélium így írja le pontosan: »áthaladt köztük, és elment«. Jézus méltósága abban áll, hogy csendjével győzi le a vad kutyák falkáját, és elmegy onnét. Mert még nem érkezett el az ő órája. Ugyanez történik majd nagypénteken. A nép, mely virágvasárnap ünneppel köszöntötte Jézust, és »Áldott, aki az Úr nevében jön« üdvözléssel fogadta, most megváltozott. Az ördög hazugságot vet el az ember szívében, Jézus pedig hallgatott, csendben maradt.”

„Mindez azt tanítja nekünk, hogy az ilyen magatartással szemben, mely nem látja az igazságot, marad a hallgatás és a csend – foglalta össze Ferenc pápa. – A csend az, ami győz, de a kereszt által. Jézus csendjével. Hányszor előfordul, hogy a családokban elkezdenek vitatkozni a politikáról, a sportról, a pénzről, és ezek a családok aztán tönkremennek. Lehet látni, hogy ott van az ördög, aki pedig rombolni akar! De nem, ezzel szemben ott van a csend! Jézus megmondja a magáét, aztán hallgat. Mert az igazság alázatos, az igazság csendes, az igazság nem zajos. Nem könnyű, amit Jézus tett. De van méltósága a kereszténynek, mely Isten erejében vet horgonyt. Azokkal szemben, akik csak a botrányt akarják, akik csak megosztást akarnak, akik csak rombolásra törnek – még akár a családban is –, a csend marad, és az imádság.”

„Ó Uram, add kegyelmedet, hogy meg tudjam különböztetni, mikor kell beszélni, és mikor kell hallgatni. És ezt egy életen át: a munkában, otthon, a társadalomban, az egész életben! Így leszünk egyre inkább Jézus követői” – zárta homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír