A híres, magyar származású festő, Albrecht Dürer tragikus végű fogadást kötött a bátyjával… Biztos, hogy te is láttad már a fogadás eredményét, még ha nem is tudsz róla!!

Kevesen tudják, de a híres festő, Albrecht Dürer ősei Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról származtak. Dürernek 17 testvére volt, és aranyműves édesapjuk éjt nappallá téve robotolt, hogy eltartsa a családot.

Albrecht és testvére Albert, elhatározták, hogy ha törik, ha szakad, tanulni fognak, és festők lesznek, hogy hogy kitörjenek a reménytelen szegénységből!! Eldöntötték, hogy sorsot húznak, és a győztes 4 évig tanulhat, a másik pedig a bányában dolgozik majd, hogy segítse a másikat, és fizeti a tanulmányait.

Albrecht húzta a hosszabb szalmaszálat, így ő mehetett tanulni. Már festőinas korában látszott, hogy igazi tehetség, és nagy jövő áll előtte! Hamarosan szép pénzt kérhetett a munkáiért. Eközben a testvére a bányában keményen robotolt, és segítette Albrechtet.

Mikor Albrecht Dürer sikeresen befejezte az iskoláit, és hazament a szülői házba, nagy lakomát rendeztek a tiszteletére, ő volt a család büszkesége!! A köszöntőjében a testvérét dícsérte, aki a kemény munkájával lehetővé tette, hogy ő tanulhasson. De most végre eljött az idő, és Albert is tanulhat, ő segíti majd!!!

Ekkor minden fej Albert felé fordult. De nem az történt, amit mindenki várt volna!! Albert szeméből folytak a könnyek: „Túl késő, nekem már túl késő”…Végül felemelte a fejét, letörölte e könnyeit, és magasra tartotta a kezét: „Sajnálom, testvérem.. Nem mehetek festőinasnak… A kezem rheumás lett a bányában, teljesen tönkrement…Nincs olyan ujjam, ami ne tört volna el! A poharat is alig tudom tartani, nemhogy az ecsetet… Nekem már túl késő.. Sajnálom…”

Azóta több mint ötszáz év telt el, és Albrecht Dürer több száz munkája lóg a világ nagy múzeumainak falán.. De van egy, egyetlen egy képe, amit mindenki ismer:

Albrecht, bátyja áldozata előtt tisztelegve, megrajzolta Albert munkában megfáradt, sokat szenvedett kezeit. A kéztartás imára emlékeztet, az összetett tenyerek göcsörtös, sovány ujjai az ég felé néznek. A megrázó grafikának Dürer a „Kezek” címet adta, mára az a szeretet szimbólumává vált, és „Imádkozó kezek” címen ismerik.

Ha valaha találkozol ezzel a csodálatos képpel, nézd meg egy kicsit figyelmesebben. És jusson eszedbe, hogy senki, még soha nem boldogult mások segítsége nélkül!!!

www.egyenesben.com