Magyar nyelvű szentmisék lesznek Bákóban

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_kezfogas19.pngRendkívüli: vasárnaptól magyar misét hallgathatnak a moldvai csángók Bákóban

Havonta egyszer lesz ilyen alkalom, egyelőre kísérleti jelleggel.
Minden bizonnyal ünnepnap lesz vasárnap Bákóban (Bacău), ahol hosszú idő óta először vehetnek részt magyar nyelvű szentmisén a moldvai csángók. A bákói magyar ajkú római katolikusok számára fennállása óta először szervez magyar nyelvű szentmisét a jászvásári (Iași) római katolikus püspökség, mely eddig a számtalan kérés ellenére nem engedélyezte, és nem nézte jó szemmel a magyar nyelvű misézést Csángóföldön.
A mostani kedvező döntés akár Ferenc pápa nyár eleji romániai látogatásával is összefügghet. Eszerint
a magyar nyelvű miséket minden hónap utolsó vasárnapján tartják a város központjában található Szent Miklós-templomban.
Ezeket elsősorban azoknak a moldvai csángóknak szánják, akik a legutóbbi népszavazáson magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Az első alkalom vasárnap, január 27-én lesz – adta hírül a Ziarul de Bacău.
A hírt a Romkat.ro megkeresésére Cornel Cadar, a jászvásári egyházmegye papja is megerősítette. Mint mondta, Bákóban január 27-től ad experimentum, azaz kísérleti jelleggel indulnak havi rendszerességgel a magyar szentmisék. Ezek folytatása attól függ, hogy lesznek-e résztvevők.
A magyar nyelvű miséket egy bákói lakos kezdeményezte még 2018 szeptemberében Isidor Dâscă bákói plébánosnál. Arra hivatkozott, hogy a 2011-es népszámlálás összesített adatai szerint a jászvásári egyházmegyében 2000-en vallották magukat magyar ajkúnak és római katolikusnak. Példaként Jászvásárt is felhozta, ahol régóta tartanak magyar nyelvű miséket havonta egyszer és a nagyobb ünnepek alkalmával.
A kérést hét csángó egyesület is támogatta és Petru Gherghel jászvásári püspök jóváhagyta.
Január 27-étől kezdődően tehát minden hónap utolsó vasárnapján magyarul szól az ige a bákói Szent Miklós-templomban. A magyar miséket Felix Măriuț, Forrófalva (Fărăoani) és Andrei Varga, Szárazpatak (Valea Seacă) plébánosa tartja majd.
Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott: a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először tartanak úgy magyar misét az egyházmegye területén, hogy azt a püspökség vezetése rendelte el és rendszeres jellege van.
Csángóföld „magyarabb” falvaimban elvétve, ünnepi alkalmakkor akadt példa magyar nyelvű misézésre, de ezeket többnyire vendég – magyarországi vagy erdélyi – plébánosok tartották és a helyi román katolikus papok nem nézték jó szemmel, sőt, ellenezték.
Magyar nyelvű szentmisék lesznek Bákóban 
A bákói Szent Miklós-templom
A bákói (Bacău) magyar ajkú római katolikusok a jövőben részt vehetnek magyar nyelven tartott szentmisén. A szentmiséket a város központjában található  Szent Miklós-templomban fogják tartani. 2019. januárjától minden hónap utolsó vasárnapján 13 órától magyar nyelvű római katolikus szentmisét mutatnak majd be.
A döntés elsősorban azoknak a csángóknak szól, akik a legutóbbi népszavazáskor magyar anyanyelvűeknek vallották magukat. A magyar nyelvű szentmiséket – a Ziarul de Bacăubeszámolója szerint – egy bákói kezdeményezte, aki 2018 szeptemberében kérvényezte a magyar nyelvű szentmiséket a bákói plébánosnál, Isidor Dâscănál. A kezdeményező szerint a 2011-es népszámlálás összesített adatai szerint a jászvásári egyházmegyében 2000-en vallották magukat magyar ajkúnak és római katolikusnak. Bákó megyében Gyimesbükköt és ugyancsak a Bákó megyei Ágast leszámítva 1500 magyar római katolikust számláltak. A kezdeményező kérésében arra is rámutatott, hogy eddig csak Jászvásáron tartottak havonta egyszer, s a nagyobb ünnepek alkalmával szentmiséket magyar nyelven. A bákói  magyar reformátusok száma csupán 35, de nekik 1974 óta biztosítanak magyar nyelvű istentiszteleteket az illetékesek – mutatott rá kérésében a kezdeményező.
A kérést hét csángó egyesület is támogatta, a jászvásári püspök, Petru Gherghel pedig jóváhagyta azt. Minden hónap utolsó vasárnapján (már most január 27-től kezdődően) tartanak majd szentmiséket a Szent Miklós-templomban. Ezeket Forrófalva (Fărăoani) plébánosa, Felix Măriuț és Andrei Varga, a Bákó megyei Bogdánfalva (Valea Seacă) plébánosa tartja majd.
A hírt  megkeresésünkre megerősítette Cornel Cadar, a jászvásári egyházmegye papja, a püspökség munkatársa, aki a következőt mondta: Bákóban január 27-től ad experimentum indulnak havi rendszerességgel a magyar szentmisék, ezek folytatása majd attól függ, hogy lesznek-e résztvevő hívek. 
Adrian Blăjuţă atyát, a iaşi-i egyházmegye sajtómegbízottját a hír hátteréről kérdeztük.
Tudomásom szerint a püspökségre érkezett egy kérés, amelyben több személy és több egyesület Bákóból és környékéről kéri a havonta egyszeri magyar liturgiát. Kifejezetten arra is kitért a kérés, hogy a bákói Szent Miklós templomban legyen ez a szentmise. A kérésben az szerepelt, hogy a magyar nyelvű római katolikus hívek, csángók Isten szavát magyarul hallgathassák, gyónhassanak az anyanyelvükön. Ez a kérés elsősorban az idősebb személyekre vonatkozott, de az ott tanuló diákokra is, és szól a zarándokoknak, hiszen sokan utaznak át Bákón, sok az oda látogató. Petru Gherghel püspökhöz a kérés 2018 év végén érkezett meg.  A püspök atya a főesperesekkel konzultálva eldöntötte, hogy a kérésre pozitív választ ad. Az a határozat született, hogy minden hónap utolsó vasárnapján mutassanak be magyar nyelven szentmisét. A döntés a 2019-es év elején, január első napjaiban született meg. A püspök megbízott két papot, akik ismerik a nyelvet, ismerik a hagyományt, tanultak is magyar nyelven Budapesten. Felix Măriuţról van szó, aki a közelben, Forrófalván plébános, és Andrei Vargáról, aki Bogdánfalván plébános. Mindketten Budapesten tanultak, tapasztalatot szereztek magyar nyelvi környezetben, Magyarországon. 
A püspök atya arra is biztat, hogy ezeken a szentmiséken énekeljék a hagyományos énekeket, azokat a régi dallamokat, amelyeket a hívek születési helyén szoktak énekelni, tehát a szentmise állandó részei mellett – Kyrie, Gloria, Sanctus, Agnus Dei – szólaljon meg a hagyományos dallamvilág. 
A püspöki határozat úgy szól, hogy e szentmiséket „ad experimentum”, azaz kísérleti jelleggel vezetik be, lássuk, hogyan alakul a helyzet az idő során. Az a kívánság, hogy ez egy szép, ünnepélyes szentmise legyen, s reméljük, hogy lesz folytatása is, minél többeket megszólít, olyanokat, akik magyar nyelvű szenmtmisén kívánnak résztvenni. 
Korábban volt Iaşi-ban (Jászvásáron) is ilyen kérés, tartottak is magyar nyelvű szentmiséket, később abbamaradt, „elfogytak” a hívek. Bákó fontos központ, nem csak katolikus szempontból. Egyetemi központ, vannak olyan hívek, fiatalok, egyetemisták, akik magyar szentmisén szeretnék a hitüket gyakorolni. Arról is szó esett, hogy éppen ezen adottságok miatt, mert egyetemi központ, egy nemzetközi nyelvű szentmisét is bevezessenek, ahogy ez már több nagyvárosunkban szokás, van ilyen Bukarestben, Iaşi-ban, Kolozsváron is az idegen nyelvű diákok számára. Bákóban angol nyelvű szentmise bevezetésére gondoltak.
Dr. Nyisztor Tinka néprajz-kutató, a pusztinai Szent István egyesület vezetője, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség vallásfelelőse nyilatkozata szerint a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor. „A moldvai magyarság nemzeti identitásának megőrzése és hagyományainak megélése érdekében (…) már csaknem harminc éve igyekszem elérni kérelmek, beadványok, zarándoklatok és elsősorban szervezett imádságok sorozatával, hogy mi, moldvai csángó-magyarok szülőföldünkön rendszeresen anyanyelvükön részesülhessünk az illetékes egyházmegye által vallási szolgáltatásokban. Az utolsó, Boros Rezső csíkszeredai tanár, valamint több civil szervezet által jegyzett kérelemre pozitív válasz érkezett és a jászvásári püspök elrendelte a havi egy alkalommal történő magyar nyelvű misét a moldvai csángó-magyar települések közelében található városban, Bákóban. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a moldvai csángó-magyarok a magyar misén való rendszeres részvétellel is kifejezzék ragaszkodásukat anyanyelvükhöz, hagyományaikhoz, őseik örökségéhez és magyarságukhoz.”