Az ellenzéki propagandamédia valahogy megszerette Romániát. Számukra sokszor maga a példakép. Soha nem volt statisztikákat közölnek, nem létező számokkal próbálnak bűvészkedni. Most részletesen elmondjuk, mi az igazság Romániával kapcsolatban.

2017-ben összesen 219.327 fő – naponta átlagosan hatszázan hagyták el az országot. A kivándorlók 30 százaléka 20-29 év közötti. Nem, nem Magyarországról van szó, hanem a balliberális média által rendre eposzi jelzők sokaságával körülrajongott keleti szomszédunkról, Romániáról.

A Világbank 2018-ban kiadott tanulmánya szerint 3-5 millió közé tehető azoknak a száma, akik 1990 után elhagyták Romániát. Az Eurostat információ szerint a kivándorlók közel fele (47 százaléka) Olaszországba távozott, Spanyolország 22 százalékkal a második legkedveltebb célország. 2010 után azonban megugrott a skandináv államok, illetve Hollandia és Ausztria népszerűsége is. A kivándorlók 6-6 százaléka választja Németországot és Nagy-Britanniát. Franciaországba a kivándorlók 4 százaléka megy, míg Magyarországra 2 százalék, túlnyomórészt magyar nemzetiségű elvándorló jut. Az erdélyi magyarok elsődleges kivándorlása Magyarországra majdnem megállt, legfeljebb diplomás migráció van, de a mértéke sokkal visszafogottabb. Nagyjából 200 ezer erdélyi magyar él Magyarországon, akik az elmúlt 4 évtizedben költöztek a határ innenső oldalára.

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2018-as felmérése szerint a romániai munkaerőpiac egyre súlyosabb válságát az okozza, hogy a 20 és 64 év közötti román állampolgárok körülbelül 20 százaléka más európai uniós országban dolgozik. Az uniós arány egyébként 3 százalék körül mozog, Románia tehát ebben a tekintetben abszolút első helyen áll az EU-ban. A BNR felmérése rámutat arra is, hogy a külföldön munkát vállaló román állampolgárok 17 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Az Eurostat 2080-ra, az ENSZ előrejelzése 2050-re teszi azt, hogy Románia lakossága 14,5 millióra csökken. A közeljövőre vonatkozó jóslatok sem sokkal kedvezőbbek, ez alapján Románia 2030-ra 1,8-2,2 millió lakost veszíthet. 10 évente megközelítőleg egy millióval csökken a román népesség, ebben benne van a kivándorlás és a születés-halálozás közti különbségből fakadó veszteség is. Az Európai Unió országai közül Romániának volt a legnagyobb arányú lakosságvesztése az utóbbi évtizedben, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében pedig világszinten a második helyen áll, Szíria után. Az ENSZ becslése szerint Románia 2007-es uniós csatlakozása óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.

A számok semmi jót nem ígérnek Románia jövőjére nézve. Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője és Veres Valér szociológus, egyetemi tanár segített eligazodni a számok/adatok halmazában.

Katasztrófaszcenárióról nincs szó, mondja Horváth István, aki szerint a statisztikát érdemes óvatosan kezelni a román népesedés kérdésében, mert „a statisztikai valóságnak lassan semmi köze a megtapasztalt valósághoz”.

Ennek ellenére tény, Románia hosszú távon vesztese a jelenlegi, az Európai Unió belső migrációs folyamatainak, de a 90-es évek elején még örültek neki, hogy a tervgazdaság összeomlása miatt utcára kerülők egy részét felszívta a nyugati munkaerőpiac. Horváth István szerint nem a kivándorlás a legnagyobb probléma, hanem a lakosság elöregedése és az eltartottsági index romlása. A kutató szerint a mostani kedvezőtlen helyzet tovább fog romlani, Románia akkor néz majd szembe jelentős problémával, amikor az úgynevezett dekrétumgyerekek nyugdíjba mennek. (Dekrétumgyerekek: 1966 végén rendelettel tiltották az abortuszt Romániában. A kommunista időszakban több, a keleti blokkba tartozó ország vezetett be hasonló tiltó intézkedést, Magyarországon Ratkó Anna nevéhez köthető egy hasonló törvény az ötvenes évek elején.) A dekrétum életbelépése után kétszer annyi gyermek született, mint a hatvanas évek első felében. Egyes politikai elemzők szerint végül ez a réteg buktatta meg a Ceausescu-rezsimet, mert amikor ez a generáció éppen munkába állt volna, akkor a gyengélkedő szocializmus képtelen volt biztosítani a foglalkoztatottságukat.

A dekrétumgyerekek nyugdíjba vonulása 10 éven belül bekövetkezik, és a legnépesebb korosztály nyugdíjba vonulása hatalmas sokkot jelent majd a román gazdaság számára, várhatóan folyamatos krízishelyzetet teremtve.

www.origo.hu