Ferenc pápa a minoriták nagykáptalanjához: evangéliumi élet, béke, testvériség és képzés

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Kozosegek_erenceskaptalanpapa19.jpegJúnius 17-én, hétfőn délelőtt fogadta a Vatikánban a pápa a minoriták nagy káptalanjának mintegy 150 résztvevőjét. Arra buzdította őket, hogy éljék meg az evangéliumot, valósítsák meg egymás között a testvériséget, szolgáljanak békében, és képezzék magukat megfelelő módon.

Új rendi alkotmány
A ferences rend minorita ágának 202. nagykáptalanja május 18-ától egy hónapon át tartott az Assisi Szent Konventben. A tanácskozás a pápai audienciával zárult. A Szentatya köszönetet mondott Fra Carlos Trovarelli miniszter generális üdvözlő szavaiért, majd a tavaly elfogadott rendi alkotmányt méltatta. Az új statútum olyan fontos elemeket határoz meg a minorita testvériség és missziós küldetés számára, mint a képzés, az interkulturalitás, a másokkal való osztozás és a gazdasági ügyek átláthatósága. Az alkotmány szükséges eszköz a karizma kincsének megőrzéséhez és jövőbeli átadásához. Megjelöli az utat, hogyan kövessék Krisztust, mely minden Istennek szentelt személy számára alapvető életszabály. Különösen igaz ez Assisi Szent Ferenc követőire, akik a fogadalomtételkor vállalják, hogy a szent evangélium szerint élnek.
Élő evangélium legyenek
Ferenc pápa ekkor megjegyezte: nagy benyomást tett rá Assisi Szent Ferenc tanácsa a testvéreknek. Azt mondta nekik: hirdessétek az evangéliumot, ha kell, szavakkal is! Ez egy életmód. Minden Istennek szentelt élet Isten szava meghallgatásából ered, valamint abból, hogy az evangéliumot életük alapjává teszik. A ferences élet pedig minden megnyilvánulásában a szent evangélium meghallgatásából fakad, amint azt a Porciunkula Poverellója mutatja nekünk, amikor Jézus követésének elbeszélését hallva, felkiált: Ezt akarom, ezt kérem, egész szívemből ezt óhajtom tenni! Az evangélium a minoriták számára tehát regula és élet. Küldetésük nem más, mint hogy élő evangélium legyenek, Isten szava élő egzegézise, ahogy XVI. Benedek pápa fogalmazott.
A testvériség a szeretetközösség iskolája
Krisztus követése elsősorban a testvériségen keresztül valósul meg, amit Szent Ferenc ajándéknak érzett. „Az Úr testvéreket adott nekem”. A testvériség tehát egy ajándék, amit hálával kell fogadnunk. Ez nem egy statikus valóság, hanem egy épülő út, amihez mindenkinek hozzá kell járulnia. Senkit nem szabad kizárni belőle, nyitottnak és befogadónak kell lenni egymás iránt. A pápa imára és odaadásra buzdította a minoritákat, akik ezáltal testvéri életüket olyan közösségként élhetik meg, amely az egyház és a világ számára prófécia lehet. A szeretetközösség iskolája, amit Assisi Szent Ferenc példájára a lelkipásztorok iránti szeretetben és engedelmességben valósítanak meg.
Kicsinek lenni a világ szemében és a békét hirdetni
A Szentatya megjegyezte: nagyon tetszik neki a minorita, „kisebb testvér” életforma, ami jellemzi őket. Ez ugyanis ellene mond a mai világ logikájának, ahol a mindenáron való siker, az első hely, az úri élet számít. Szent Ferenc azt kéri tőlük, hogy kisebbek legyenek, Jézus példájára, aki nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem, hogy ő szolgáljon. Ez legyen a minoriták egyetlen törekvése: szolgák legyenek, egymást szolgálják. Ezáltal létük prófécia lesz a világban, ahol a hatalomvágy nagy kísértés. Hirdessék a békét – buzdított tovább a pápa. A ferences köszöntés: Pax et bonum kiengesztelődésnek fordítható. Ha kiengesztelődünk önmagunkkal, Istennel, a többi emberrel és teremtménnyel, akkor harmóniában élünk. A béke harmóniához vezet. Ez egy koncentrikus körökben megvalósuló kiengesztelődés, mely a szívből – valójában Isten szívéből indul, és a világegyetemig terjed. Olyan béke, amelyik nem mentes a problémáktól, de ha Isten bennünk van, mindenben megnyilvánul. Legyetek a béke hírnökei előbb életetekkel és aztán szavaitokkal! Legyetek a megbocsátás és az irgalom eszközei! – kérte a minoritákat Ferenc pápa.
Állandó képzéssel a hivatáselhagyások ellen
Mindehhez megfelelő képzés szükségeltetik, amelynek révén a testvérek egyre inkább hasonulnak Krisztushoz. Átfogó, minden emberi dimenziót magába foglaló képzést sürgetett a Szentatya, amelyik személyre szabott és állandó, egy életre szóló folyamat. Ha a szívünket ily módon alakítjuk, akkor megváltozik a gondolkodásunk, az érzéseink, és máshogy fogunk viselkedni. Hűségre kell nevelni, mert ma az átmenetiség kultúrája uralkodik, ahol az örökké szót nehéz kimondani, és nem divatosak az életre szóló döntések. Ebben a világban a meghallgatásban szilárd és tapasztalt képzőkre van szükség, akik képesek Istenhez vezetni, ismerik a megkülönböztetés és az elkísérés művészetét. Csak így szabhatunk gátat a papi és szerzetesi életet sújtó hivatáselhagyásoknak. Ferenc pápa a minorita nagykáptalanhoz intézett beszéde végén hálásan köszönte meg az érte mondott imákat, majd apostoli áldását adta rájuk.
Gedő Ágnes – Vatikán
www.vaticannews.va