A Gyulafehérvári Főegyházmegye egyetlen Szent Ilona-titulusú plébániatemplomában, Vágásban vasárnap 13 órától tartják a búcsús szentmisét. Az ünnep szónoka Koncsag László szentegyházasfalvi plébános lesz. Emlékkereszt Csíkszeredában. 

Ilona császárné fiá, Nagy Konstantin a milviusi hídnál aratott gőzelmét követően, 312-től, a kereszténység lelkes támogatója volt. Ilona az ő buzdítására keresztelkedett meg, majd sok templom építését indítványozta, így a betlehemi Születés bazilika, az Olajfák-hegyének és a Mennybemenetel helyszínének istentiszteleti helyei is az ő kezdeményezésére épültek. Legendája szerint élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, és neki tulajdonítják Krisztus keresztjének megtalálását. 

A Golgotán, a kereszt helyén Hadrianus császár egy Vénusz-templomot emeltetett, ezért a keresztények elkerülték a környéket, és már majdnem feledésbe merült a Megváltó kereszthalálának helye. Ilonának és segítőinek égi jel alapján sikerült fellelniük a három keresztet. Hogy megkülönböztethessék, az igazihoz csodás gyógyulás társult.

A császárné, fogadalma szerint a megtalálás helyén pompás bazilikát építtetett. A kereszt egy részét Rómába vitette, és felépíttette a Szent Kereszt bazilikát, másik részét ezüst tokban Jeruzsálemben hagyta. A keresztre feszítés eszközeiből, a hagyomány szerint fia zablát és sisakot készíttetett, amelyeket hadjáratain viselt. Szent Ilona a patkolókovácsok, kelmefestők, aranyásók, régészek védőszentje. A néphit szerint segít a lopások elkövetőinek felderítésében és az elveszett tárgyak megtalálásában.

www.szekelyhon.ro