November 27-én a Szentatya a szerda délelőtti általános kihallgatást szokásához híven arra használta fel, hogy beszámoljon az előző nap befejeződött, Thaiföldön és Japánban tett apostoli látogatásáról.

Ferenc pápa beszédét teljes egészében közreadjuk, magyar fordításban.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Tegnap visszatértem Thaiföldön és Japánban tett apostoli látogatásomról, amelynek ajándékáért nagyon hálás vagyok az Úrnak. Újra szeretnék köszönetet mondani e két ország vezetőinek és püspökeinek, akik meghívtak, és nagy szeretettel fogadtak, de főleg a thaiföldi és a japán népnek szeretnék köszönetet mondani. Ez a látogatás növelte közelségemet és szeretetemet e népek iránt: Isten áldja meg őket a jólét és béke bőségével!

Thaiföld egy ősi királyság, mely erősen modernizálódott. Találkozva a királlyal, a miniszterelnökkel és a többi vezetővel, tiszteletemet fejeztem ki a thaiföldi nép, a „szép mosoly” népe gazdag szellemi és kulturális hagyományai iránt. Az ottani emberek mosolyognak! Bátorítottam elkötelezett munkájukat, melyet a nemzetet alkotó csoportok közötti összhangért végeznek, és hogy a gazdasági fejlődés mindenki javára szolgáljon, és véget vessenek a kizsákmányolás, különösen a nők és a kiskorúak kizsákmányolása csapásának. A buddhista vallás e nép történetének és életének szerves része, ezért meglátogattam a buddhisták legfőbb pátriárkáját, folytatva az elődeim által megkezdett kölcsönös megbecsülés útját, hogy növekedjen a világon az együttérzés és testvériség. E téren nagyon fontos volt az ország legnagyobb egyetemén tartott ökumenikus és vallásközi találkozó.

Az Egyház tanúságtétele Thaiföldön a betegeknek és a legutolsóknak nyújtott szolgálatban is megmutatkozik. Ezek közül kiemelkedik a Saint Louis Kórház, amelyet felkerestem, és ahol bátorítottam a kórházi személyzetet, és találkoztam néhány beteggel. Azután külön időt szenteltem a papoknak és a megszentelt személyeknek, a püspököknek és a jezsuita rendtársaknak is. Bangkokban misét mutattam be Isten egész népével a Nemzeti Stadionban, majd a fiatalokkal a székesegyházban. Ott megtapasztaltuk, hogy a Jézus Krisztus által létrehozott új családban a thaiföldiek arca és hangja is megtalálható.

Aztán Japánba mentem. Amikor megérkeztem a tokiói nunciatúrára, ott az ország püspökei fogadtak, akikkel azonnal megosztottuk egymással azt a kihívást, hogy egy nagyon kicsiny, de az élő vizet, Jézus evangéliumát hordozó egyház pásztorai vagyunk.

„Minden élet védelmezése” volt Japánban tett látogatásom mottója. Olyan ország ez, amely magán viseli az atomcsapások sebeit, s az élethez és a békéhez fűződő alapvető jog szóvivője az egész világ számára. Nagaszakiban és Hirosimában imádkoztam, találkoztam néhány túlélővel és áldozatok családtagjaival, és megismételtem a nukleáris fegyverek határozott elítélését, továbbá azon képmutatásét, hogy a békéről beszélünk, miközben háborús bombákat készítünk és adunk el. Az után a tragédia után Japán bizonyságot tett azon rendkívüli képességéről, hogy az életért harcoljon; és ezt a közelmúltban is megtette, a 2011-es hármas katasztrófa után: földrengés, szökőár és baleset a központi atomerőműben.

Ahhoz, hogy az életet védelmezni tudjuk, szeretni kell az életet, ma pedig az élet értelmének elvesztése jelent súlyos fenyegetést a legfejlettebb országokban.

Mivel az élet ételme hiányának első áldozatai a fiatalok, ezért egy találkozót Tokióban nekik szenteltünk. Meghallgattam a kérdéseiket és az álmaikat; buzdítottam őket, hogy szálljanak szembe együtt a megfélemlítés, megalázás és bántalmazás (bullying) minden formájával, és győzzék le a félelmet és a bezárkózást azáltal, hogy megnyílnak Isten szeretete előtt, imádságban és mások szolgálatában. Más fiatalokkal a Sophia Egyetemen találkoztam, együtt az akadémiai közösséggel. Ez az egyetem, mint minden katolikus iskola, nagy megbecsülésnek örvend Japánban.

Tokióban alkalmam volt meglátogatni Naruhito császárt, akinek ismételten kifejezem hálámat; és találkoztam az ország vezetőivel és a diplomáciai testülettel. A találkozás és a párbeszéd kultúráját kívántam nekik, melyet bölcsesség és tágas láthatár jellemez. Japán, ha hű marad vallási és erkölcsi értékeihez, és ha nyitott marad az evangélium üzenetére, vezető ország lehet egy igazságosabb és békésebb világért, az ember és a környezet közötti összhangért folytatott küzdelemben.

Kedves testvérek, bízzuk Thaiföld és Japán népét Isten jóságára és gondviselésére! Köszönöm!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Insider; Vatican News

Magyar Kurír