Püspökké szentelték és beiktatták Gyulafehérvár érseki székébe Kovács Gergelyt

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_gyulafehervar_ersekbeikt20.jpgGyulafehérváron szombaton püspökké szentelték, és az erdélyi római katolikus főegyházmegye élére állították Kovács Gergelyt, a főegyházmegye új érsekét. A szentelésen mintegy félszáz püspök vett részt a Szent Mihály székesegyházban, a templom előtti teret pedig a hívek ezrei töltötték meg.

A rendkívüli egyházi eseményre Erdély, ugyanakkor a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek hívek – írja az MTI.
A ceremóniát vezető Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke magyar fordításban felolvasott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Kovács Gergely több mint két évtizedes római szolgálata alatt megtapasztalta az egyház egyetemességét, megtapasztalta az új, digitális kultúrába való beilleszkedés szükségességét, és szülőföldjére hazatérve, magával hozza a globális látásmódot és a nyitott lelkületet. Hozzátette: mint vegyes házasságból származó gyerek magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is. Elfoglalta püspöki székét Kovács Gergely, az erdélyi főegyházmegye új érseke Püspökké szentelték, és beiktatták az erdélyi római katolikus főegyházmegye érsekévé szombaton Gyulafehérváron Kovács Gergelyt. Az ünnepi egyházi mintegy félszáz püspök vett részt a Szent Mihály-székesegyházban, a templom előtti teret pedig a hívek ezrei töltötték meg. Kovács Gergelyt Gianfranco Ravasi bíboros, a nyugalomba vonult Jakubinyi György érsek és Miguel Maury Beundía érsek, bukaresti nuncius szentelte fel.
Az ünnepi szentmisén felolvasták a pápai kinevezési okmányt, elhangzottak a jelölt ígéretei, majd a felszentelendő püspök teljes önátadása kifejezésére földre borult. Következett a lelki hatalom közlésének kifejezését jelentő kézrátétel és a felszentelő ima: a szentelő püspök, Gianfranco Ravasi bíboros után valamennyi jelenlévő püspök rátette a kezét a szentelendő fejére, az ima alatta pedig nyitott evangéliumos könyvet tartottak Kovács Gergely feje fölé. Ezen ima alatt teljesült be az egyházi rend szentsége, és a felszentelt ezt követően rendelkezik a papi rend teljességével: püspök lett – számol be helyszíni tudósításában a Krónika. A szentelő püspök krizmával megkente a főpásztor fejét és átnyújtotta az evangéliumos könyvet, felhúzta az új püspök ujjára a gyűrűt, és fejére helyezte a püspöki süveget. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye új főpásztora ezután átvette a pásztorbotot, és elfoglalta katedráját, a püspöki széket. (Innen ered a székesegyház kifejezés).
Ezt követően a jelenlévő püspökök békecsókkal köszöntötték az új megyéspüspököt, ezzel kifejezve, hogy örömmel fogadják be őt a püspöki kollégiumba. A püspökszentelés és az érseki beiktatás megtörténte után, a szentmise második felében már az új főpásztor celebrált, majd következett a szentáldozás. A saját kultúra megőrzésére, de a másság tiszteletben tartására biztatott Kovács Gergely A saját kultúra és identitás megőrzésére, de a másság tiszteletben tartására biztatott beiktatása után Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek a beiktatását követően. Kovács Gergely köszönőbeszédében Kányádi Sándor verséből idézte: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet”.
Kijelentette: Márton Áron pásztorbotját vette át, és a szentéletű püspök öröksége tiszteletre kötelezi. Áron püspök beköszöntő beszédéből idézte „meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén”. Kijelentette: olyan nagy kiterjedésű főegyházmegyében kezdi meg szolgálatát, melynek a sokszínűség, a sokféleség a jellemzője. Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni.Járjunk együtt! – fogalmazott az újonnan beiktatott érsek.
Fotó: Rostás Szabolcs 
www.szekelyhon.ro
Elfoglalta püspöki székét Kovács Gergely, az erdélyi főegyházmegye új érseke
b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_b_gyulafehervar_ersekbeikt.jpgPüspökké szentelték, és beiktatták az erdélyi római katolikus főegyházmegye érsekévé szombaton Gyulafehérváron Kovács Gergelyt. Az ünnepi egyházi mintegy félszáz püspök vett részt a Szent Mihály-székesegyházban, a templom előtti teret pedig a hívek ezrei töltötték meg. Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke (balra) köszönti Kovács Gergely püspököt, gyulafehérvári érseket A rendkívüli egyházi eseményre Erdély, ugyanakkor a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek hívek. „Ez olyan alkalom, amelyet nem lehet kihagyni, az ember életében nem sokszor történik ilyen esemény” – válaszolja érdeklődésünkre egy dévai középkorú nő, amikor a püspökszentelésről kérdezzük. Hozzáteszi, elsősorban katolikusként tartotta fontosnak eljönni a püspökszentelésre, ugyanakkor szerinte az emberek általános kultúrájához is hozzátartozik, hogy a helyszínen vegyen részt az új érsek beiktatásán. Akiről egyébként a pápai kinevezéséig nem hallottak, utána azonban annál többet dokumentálódtak Kovács Gergelyről az interneten. Annál jobban ismerik Gergely atyát annak a Farkaslakáról érkezett csoportnak a tagjai, amelyet három évvel ezelőtt éppen a leendő főpásztor kalauzolt végig a Márton Áron nyomdokain rendezett zarándoklaton.
„Már akkor nagyon jó benyomást tett ránk Gergely atya megjelenése, beszéde, ő volt az őrzőangyalom” – mondja a székelyföldi idős asszony, majd büszkén azt is elújságolja, hogy annak idején a pápa által megszentelt olvasót kapott ajándékba Kovács Gergelytől. A gyulafehérvári várban álló Szent Mihály-székesegyház előtti tér zsúfolásig megtelt hívekkel az ünnepi szentmise idejére, a püspökszentelési és érsekbeiktatási szertartást a zarándokok kivetítőn keresztül követték. Az eseményen a több ezer hívőn kívül összesen 42 püspök – két bíboros, hét érsek, 21 püspök, 8 segédpüspök, 4 nyugdíjas püspök – vett részt, ugyanakkor a román és a magyar kormány képviselői, helyi és megyei tanácsosok, tanácselnökök, polgármesterek, parlamenti képviselők, diplomaták, felsőoktatási intézmények küldöttei, különböző lovagrendek tagjai jelenlétében szentelték püspökké Kovács Gergelyt. 
Az egyházi ceremóniát vezető Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke magyar fordításban felolvasott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Kovács Gergely több mint két évtizedes római szolgálata alatt megtapasztalta az egyház egyetemességét, megtapasztalta az új, digitális kultúrába való beilleszkedés szükségességét, és szülőföldjére hazatérve magával hozza a globális látásmódot és a nyitott lelkületet. Hozzátette: vegyes házasságból származó gyerekként magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is. Kovács Gergelyt Gianfranco Ravasi bíboros, a nyugalomba vonult Jakubinyi György érsek és Miguel Maury Beundía érsek, bukaresti nuncius szentelte fel. 
Az ünnepi szentmisén felolvasták a pápai kinevezési okmányt, elhangzottak a jelölt ígéretei, majd a felszentelendő püspök teljes önátadása kifejezésére földre borult. Következett a lelki hatalom közlésének kifejezését jelentő kézrátétel és a felszentelő ima: a szentelő püspök, Gianfranco Ravasi bíboros után valamennyi jelenlévő püspök rátette a kezét a szentelendő fejére, az ima alatta pedig nyitott evangéliumos könyvet tartottak Kovács Gergely feje fölé. (Küldetése az evangélium hirdetése lesz, ezért mintegy betakarták az evangéliumos könyvvel). Ezen ima alatt teljesült be az egyházi rend szentsége, és a felszentelt ezt követően rendelkezik a papi rend teljességével: püspök lett. A szentelő püspök krizmával megkente a főpásztor fejét és átnyújtotta az evangéliumos könyvet, felhúzta az új püspök ujjára a gyűrűt, és fejére helyezte a püspöki süveget. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye új főpásztora ezután átvette a pásztorbotot, és elfoglalta katedráját, a püspöki széket. (Innen ered a székesegyház kifejezés). Ezt követően a jelenlévő püspökök békecsókkal köszöntötték az új megyéspüspököt, ezzel kifejezve, hogy örömmel fogadják be őt a püspöki kollégiumba. A püspökszentelés és az érseki beiktatás megtörténte után, a szentmise második felében már az új főpásztor celebrált, majd következet a szentáldozás.
A püspökké felszentelt, érseknek beiktatott Kovács Gergely – elődje, a nyugalomba vonult Jakubinyi György és Miguel Maury Beundía érsek, bukaresti nuncius társaságában – ezután kivonult a székesegyház elé, köszöntve és megáldva az összesereglett híveket. Beiktatása után elmondott beszédében a saját kultúra és identitás megőrzésére, ugyanakkor a másság tiszteletben tartására biztatott Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek. Köszönetet mondott a Jóistennek, a szentatyának, ugyanakkor szeretettel köszöntötte többek között paptársait, volt szemináriumi évfolyamtársait, a szülővárosából, Kézdivásárhelyről érkezetteket, köztük az édesanyját. Kányádi Sándor verséből idézve elmondta: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet”, majd kijelentette: Márton Áron pásztorbotját vette át, és a szentéletű püspök öröksége tiszteletre kötelezi. Az új főpásztor Áron püspök beköszöntő beszédéből idézve elmondta: „meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén”. Az erdélyi római katolikus főegyházmegye új főpásztora kijelentette: olyan nagy kiterjedésű főegyházmegyében kezdi meg szolgálatát, melynek a sokszínűség, a sokféleség a jellemzője. Az új érsek a másság tiszteletben tartására szólított köszöntőbeszédében „Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni. Járjunk együtt!” – fogalmazott az érsek. Hozzátette, nem lehet annál tökéletesebb dicsőítést adni az Atyának, mint amit Jézus adott a kereszten, ahol teljesen kiüresedett, ahol engedelmes volt mindhalálig, tökéletesen az Atya akaratát tette. Ezért is választotta püspöki jelmondataként: „Őáltala, Ővele és Őbenne...”.
A köszöntőbeszédek során Erdő Péter bíboros, prímás arról beszélt, hogy a papnak, és főként a püspöknek az a feladata, hogy egyszerre képviselje a közelséget és a végtelen távlatot, átérezze a rá bízott nép örömeit, gondjait, helyzetének nehézségeit és szépségeit, ugyanakkor képviselje Jézus Krisztust. „Mert ő a kereszténység igazodási pontja: Jézus Krisztus valóságos történelmi személy, akinek volt hazája, népe, anyanyelve, kultúrája és vallási környezete. Ő az, aki nem csak arra bátorít, hogy bizalommal tekintsünk a magunk és a saját közösségünk, sőt az egész emberiség életére, hanem azt is megmondja, hogy ennek a bizalomnak alapja van” – hangoztatta az esztergom-budapesti érsek. Jakubinyi György nyugalomba vonult érsek ráteszi a kezét utódja, a felszentelendő püspök fejére Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes olvasta fel. A kormányfő – sajnálatának adva hangot, hogy a püspökké szentelés és beiktatás ünnepi eseményén csak lélekben lehet jelen – mérföldkőnek tekintette, hogy a nemzeti összetartozás évében új érsek lép az erdélyi főegyházmegye élére. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy Kovács Gergelyt a legtöbben úgy ismerik, mint Márton Áron püspök boldoggá avatási eljárásának a posztulátorát, mindemellett olyan feladatokat is végzett Rómában, amelyek révén egyedülálló betekintést nyert a közép-európai népek kultúrájába és életébe. „Hálásak vagyunk a gondviselésnek, hogy széles körű tudásával és tapasztalataival mostantól már Erdély hitvalló püspökének egykori őrhelyén, és az általa kijelölt utat szem előtt tartva szolgálhatja az erdélyi katolikusok sokszínű közösségét” – fogalmazott levelében a miniszterelnök. Orbán Viktor a feladatokhoz bölcsességet és áldott szolgálatot kívánt az új érseknek.
Kovács Gergely 1968-ban, Kézdivásárhelyen született vegyes felekezetű családban, és református édesapja után reformátusnak keresztelték. 16-17 éves korában saját elhatározásából tért át a római katolikus hitre. Szülővárosában érettségizett, teológiai tanulmányait 1987-ben Gyulafehérváron kezdte, majd 1990-ben Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként folytatta a Gregoriana és a Lateráni Pápai Egyetemen. Bálint Lajos érsek szentelte pappá szülővárosában 1993. július 3-án. Római tanulmányait egyházjogi doktorátussal fejezte be 1996-ban. Egy év marosvásárhelyi papi szolgálat után 23 évig dolgozott Rómában a Kultúra Pápai Tanácsának hivatalnokaként, 2012-től elvállalta Márton Áron püspök szentté avatási ügyének képviseletét is.
www.kronikaonline.ro
Erdő Péter bíboros megindító köszöntő szavai Kovács Gergely gyulafehérvári érseknek
b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Fopasztorok_erdopeterkoszonto20.jpgKovács Gergelyt február 22-én püspökké szentelték és beiktatták gyulafehérvári érseki székébe. Az új főpásztort többek között Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is köszöntötte a gyulafehérvári székesegyházban tartott szentelési és beiktatási szertartás végén.
Erdő Péter bíboros beszédét teljes terjedelmében közöljük.
Excellenciás és Főtisztelendő Érsek Úr!
Kedves Püspöktestvérek!
Kedves Gergely!
Nagy szeretettel és örömmel köszöntelek új szolgálatod kezdetén. Az egyházi és a világi közösség örömmel és érdeklődéssel fogadja ilyenkor az új vezetőt. Azonban a hit szemével tekintve erre a küldetésre meglátjuk mögötte magát Krisztust, aki már életében elküldte tanítványait azokba a városokba és falvakba, ahova menni szándékozott, nagy missziós parancsában pedig felszólította az apostolokat, hogy vigyék el az örömhírt az egész világra, tanítsák meg parancsait és kereszteljék meg azokat, akik befogadják az evangéliumot. Több olyan újonnan szentelt püspökkel találkoztam, aki beszámolt arról az élményéről, hogy fizikailag is megérezte a Szentlélek hatását, amikor püspökké szentelték. Giuseppe Pittau jezsuita atya, aki a Pápai Gergely Egyetem rektora volt, majd püspökké szentelése után a Nevelési Kongregáció titkáraként működött, különösen megrendítő levélben számolt be erről az élményéről. Ha jómagam ilyen fizikai hatást talán nem is éltem át, de húsz évvel ezelőtt, amikor Rómából a szentelés után hazatértem, a Pázmány Egyetemen olyan emberi problémákkal fordultak hozzám, amelyekről az jutott eszembe: „igen, a küldetésünk arra szól, hogy emberhalászok legyünk”. Ez a tapasztalat pedig kizökkentett az adminisztratív és a tudományos munka egyébként fontos és szép rutinjából, mert úgy éreztem, hogy hitem és papságom lényege van megszólítva, és hogy valamiképpen eszköztelenül, nem úgy, mint a mindenre felkészült jó diák, hanem pusztán Krisztus és a Szentlélek segítségével kell megoldanom nagyon fontos helyzeteket.
Kedves Gergely Testvérem! A Gondviselés úgy hozta, hogy püspökként hazajöttél Erdélybe a saját néped, a mi népünk körébe. Ennek a közösségnek pedig szomjazik a lelke arra, hogy Krisztus olyan módon, olyan nyelven, olyan emberi stílusban szóljon hozzá, ami a szívéhez a legközelebb áll. Maga Jézus is ennyire közel akart állni az emberekhez. Néhányan meg is botránkoztak rajta. Tudták, hogy ácsként dolgozott, ismerték a rokonait, alig akarták elhinni, hogy valaki a szomszéd községből vagy városkából Isten különleges küldöttje, prófétája legyen, és valami olyat képviseljen, ami végtelen távlatokat nyit előttük. Pedig a papnak, főként pedig a püspöknek éppen ez a feladata. Egyszerre képviselni a közelséget és a végtelen távlatot, átérezni a ránk bízott nép örömeit, gondjait, helyzetének nehézségeit és szépségeit, és ugyanakkor képviselni Jézus Krisztust. Mert ő a mi Urunk és Mesterünk, ő a kereszténység igazodási pontja. Jézus Krisztus valóságos történelmi személy, akinek volt hazája, népe, anyanyelve, kultúrája és vallási környezete, akinek a tanítását az Újszövetségből és az Egyház hagyományából híven megismerhetjük ma is. Nem kell tehát sem kiigazítanunk, sem megváltoztatnunk, amit tőle kaptunk. De Krisztus a történelem Ura is, aki minden kor minden emberéhez szól, aki üzenetét ma is át akarja adni a teremtett környezet pusztulása miatt szorongó világnak. Ő az, aki nem csak arra bátorít, hogy bizalommal tekintsünk a magunk és a saját közösségünk, sőt az egész emberiség életére, hanem azt is megmondja, hogy ennek a bizalomnak alapja van. Isten az, aki mindenható és irgalmas, ő az, aki szereti az emberiséget, és ő az, aki nem engedi el a kezünket, akkor sem, amikor a földi életünk véget ér.
Küldetésed olyan egyházmegyébe szólít, amelyre különösen is érvényes, amit Ferenc pápa Amazóniáról szólva tanít. „Meg kell védeni a térség kulturális gazdagságát.” (Querida Amazonia 7.) És az Egyház képviselőjeként vállalkozni kell az őszinte társadalmi párbeszédre. (Uo. 27.)
Kedves Gergely Testvérem! Nagy elődök nyomába lépsz, amikor az erdélyi főpásztori széket elfoglalod. A huszadik században Márton Áron püspök hősies helytállásának és nagylelkű szeretetének példája bevilágította nem csak egyházmegyéje, hanem egész katolikus közösségünk életét is. Szívből kívánom, hogy érseki szolgálatodat vezesse Márton Áron püspök példája, és segítse a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának, Szent Mihály főangyalnak és egész Közép-Kelet Európa minden szentjének közbenjáró támogatása. Ad multos annos!
Forrás: Gyulafehérvári Főegyházmegye
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Ne féljünk, összedőlhet körülöttünk a világ, ha szeretünk, élni fogunk, a legnagyobb vihar után is kisüt az áldott nap. Tudnunk kell, az igazságot, az életet meg lehet ölni, de harmadnapon diadalmasan feltámad.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. április 2. csütörtök, Áron napja van. Holnap Buda és Richárd napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Miért volt fontos, hogy szűztől szülessen?

Miért volt fontos, hogy szűztől szülessen?
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube