Az életben maradásáért is küzd a borszéki iskola

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Pedagogia_14borszekkorbe-scaled.jpgAz edelényi általános iskola és a borszéki szaklíceum régóta jó kapcsolatot ápol.

Barta Józseftől, az Edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójától korábban már megtudtuk, hogy az Erdélyben, Hargita megyében található borszéki Zimmethausen Szaklíceum nehéz helyzetbe került. A vasárnap estétől szerda reggelig tartó – az edelényi iskolában megrendezett – Edelényi Pedagógiai Napok 2020 rendezvényen a problémákról Ferency József, a borszéki szaklíceum igazgatója kedden személyesen is beszámolt nekünk. A romániai magyar oktatás tekintetében két megye – Hargita és Szilágy – összesen hat iskoláját és vonzáskörzetét érinti a leginkább az a rendelet, miszerint a következő tanévben nem indíthat nappali líceumi kilencedik osztályt az az iskola, ahonnan a 2019-es júniusi-júliusi érettségin egy diák sem ment át. (Forrás: www.maszol.ro)
Gondok az érettségivel
– A tavalyi évben sajnos a végzős diákjaink közül senkinek sem sikerült leérettségizni – kezdte az iskolaigazgató. – A teljes képhez fontos tudni, hogy ebben a régióban Borszék az egyedüli, többségében magyarlakta település. Vannak ugyan román diákjaink is, de kis létszámban, és ők – jellemzően – az általános iskola elvégzése után nem a szaklíceumban tanulnak tovább. Az érettségivel kapcsolatos egyik nehézség a román nyelv és lingvisztika tárggyal kapcsolatos. Ebben az esetben ugyanis a magyar tanulóktól is olyan – anyanyelvi szintű – román nyelvtudást várnak el, mint a román diákoktól. A magyar diákoknak ellenben a magyar az anyanyelvük, hiszen otthon, az iskolában és a település legnagyobb részén is mindenki ezen a nyelven beszél. Természetesen találkoznak azért az utcán a román nyelvvel, mindenki beszéli és érti is valamilyen szinten, de egy magyar embernek sohasem lesz az anyanyelve a román. Hozzáteszem, hogy az iskolában én is tanítok román diákokat – és számtalan, jól képzett kolléganő tanítja az iskolánkban a román nyelvet is –, mondhatom, hogy jól beszélem a nyelvet, de ez nagyban különbözik az anyanyelvi szinttől.
A magyar szaklíceumi képzés Romániában alapvetően három megyébe koncentrálódik, a szakközépiskolás diákok háromnegyede Hargita, Maros és Kovászna megyékben tanul. (Forrás: www.maszol.ro)
– A másik nehézséget a matematika okozza – folytatta Ferency József. – Tekintve, hogy szaklíceum vagyunk, nálunk szakács és pincér szakon tanulhatnak tovább a diákok. Mégis irreálisan magas – majdhogynem elméleti líceumi (gimnáziumi – a szerk.) – szinten kell tanulniuk és érettségizniük a gyerekeknek ebből a tárgyból. Ahogyan azt fent említettem, speciális a helyzetünk a régióban.
– Amennyiben az iskola nem indíthatna a későbbiekben líceumi osztályt, az azt jelentené, hogy azok a magyar gyerekek, akik nemcsak szakmát, hanem érettségit is szeretnének, az általános iskola után csak olyan messze találnának iskolát, hogy csak többórás ingázással vagy a kollégiumi lakhatás választásával lenne megoldható a továbbképzésük. Mivel sokszor volt szerencsénk itt vendégeskedni, láthattuk, hogy a smart oktatással nemcsak könnyebben, de lelkesebben is tanulnak a diákok. Úgy döntöttünk, hogy meg kell próbálnunk – bármi áron – esélyt adni iskolánk tanulóinak, ezért elkezdtük kiépíteni a kapcsolatokat – Barta József hathatós segítségével –, hogy esélyünk legyen egy korszerű iskolai smart tanterem kialakítására.
Érkezett a segítség
– Mik József, Borszék polgármestere is támogatta a kezdeményezést, az első anyagi segítség pedig a Borszéki Ásványvíz Töltödétől érkezett, az általuk adományozott összegből megrendeltük az első szett legókat, amit még a Lego Education magyarországi forgalmazója, a H-Didakt Kft. is megtámogatott. Ezután Józsi, valamint vele együtt több tanár az edelényi iskolából eljött hozzánk okoseszközökkel és legókkal felszerelkezve, és napokon keresztül átadták a pedagógiai módszertani ismereteiket és tapasztalataikat. Később mi érkeztünk a kollégáimmal ide a megszerzett tudást elmélyíteni.
– Ráadásul közben a tanárok szakmai felkészítésében még két intézmény, a miskolci Szent Miklós Görögkatolikus Bölcsőde és Óvoda és az Óbudai Egyetem is segített. Januárban újból meglátogattak minket Barta Józsefék, és addigra – Fedor Istvánnak, a Washingtoni Magyar Ház elnökének is köszönhetően, aki gyűjtést indított számunkra – bemutathattuk az iskola első smart tantermét.
(A borítóképen: Bilt Ibolya (balról) földrajz szakos tanár, Vita Renáta óvónő, Ferency József iskolaigazgató, Móga Renáta magyar szakos tanár és a három diák: Balla Ferdinánd, Balázs Emil és Ferenc Krisztián Zsolt | Fotó: ÉM-Archívum)
www.boon.hu