Korona ide vagy oda, mégiscsak tüzet loptunk az istenektől.
Csütörtök délelőtt, a hagyományoknak megfelelően a görögországi Olümpiában, az ókori játékok helyszínéül szolgáló híres stadionban fellobbant a Tokióban tartandó 2020-as XXXII. nyári olimpiai játékok lángja, a csaknem háromezer éves hagyománynak megfelelően.
Az egykori olümpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban tartották meg először, majd i. e. 393-ig négyévente, összesen 292 alkalommal szervezték meg.
A modern olimpiai játékokon 1936-ban vezették be újra a láng meggyújtásának hagyományát, amely eredetileg arra a mitológiai momentumra emlékezik, amikor Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól, és az embereknek ajándékozta azt.
A lángot most is egy papnő lobbantotta fel – akit ezúttal Kszanti Georgiu görög színésznő személyesített meg – a nap sugaraival, egy fémből készült parabolatükör segítségével, Héra istennő temploma és oltára között. A papnő a templom elől az ókori stadionba vitte a lángot, ahol átadta a staféta első tagjának, aki idén először egy nő volt: Anna Korakaki olimpiai bajnok görög sportlövő személyében. A hagyomány szerint ugyanis a lánggal sportolók futnak váltóban Görögországból a játékok aktuális helyszínére, ezúttal Tokióba.
A koronajárvány miatt egyébként a szokásos kétszáz helyett csak száz díszmeghívott lehetett jelen az ünnepi pillanaton, nézőket pedig egyáltalán nem engedtek be. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke elmondta: 19 hét van hátra a tokiói megnyitóig, és a vírusjárvány ellenére elkötelezettek, hogy megtartják a játékokat.
Bár a láng elsősorban az emberiség egységét, és a kontinensek közötti békét hivatott jelképezni, egy ilyen válságos pillanatban szerepe felértékelődik. Emlékeztet minket, hogy – bár ez a mindennapokban nemigen látszik rajtunk – azért mégiscsak tűzet loptunk az istenektől (vagy legalábbis egy titán volt oly kedves, és ellopta nekünk), és valamicskével azért többek vagyunk az állatoknál. Nincs az a járvány, ami legyőzhetne minket.