„Első alkalom, hogy a Születés bazilikát ennyire üresen látom: az én érkezésem, közvetlenül az utolsó Intifáda után egybeesett a zarándokok számának növekedésével, ezért még soha nem láttam a Bazilikát ilyen helyzetben.”

Számolt be Fr. Ananiasz Jaskólski, aki a Bazilika első sekrestyése, és egyben a Status Quo helyettes felelőse. Egyben elmondta azt, hogy mi is történt a Bazilikában a márciusban bekövetkezett teljes zárlat után, amióta már 84 nap telt el.

A zarándokok jelenlegi hiánya, amelyet az évek folyamán megelőzött a zarándokok számának exponenciális növekedése, nem gátolja a Szentélyt abban, hogy a mindennapi életet és belső programot a Status Quo-val együtt tovább éljék. „Személy szerint ugyanazokat a feladatokat látom el amelyek előtte is megvoltak, s ezt éppen a Status Quo-nak köszönhetően”, állítja Fr. Ananiasz, „az egyetlen különbség, hogy előtte minden pillanatban készen álltunk a hívek fogadására, most viszont meg kell tanuljuk helyesen kezelni azt az időt amit előtte teljesen a hívekre szántunk. Így számomra ez az imádság és az elmélkedés intenzívebb időszakává lett, főleg, hogy távolról is, sokszor a médián keresztül is, sokan kérik imáinkat”.

A Status Quo a történelmi hagyományok, szabályok és törvények mechanizmusa, amely meghatározza a kapcsolatokat, a tevékenységeket, a mozgásokat, amelyek a Bazilikában történnek. Ugyanis a tulajdonjogot közösen birtokolják a különböző – latin, görög-ortodox és örmény – keresztény felekezetek, s ez az évszázadok folyamán sok feszültségnek és vitának volt a forrása, amelyek eredményeképpen alakult ki a Status Quo.

Ez tehát egy egyedi szabályozás, amelyre mindenki támaszkodhat, és amely egyben segít közvetíteni a különböző életstílusok és a kulturális különbségek között egyaránt. „Ezen szabályok nélkül konfliktusok lennének, de a szentélyek nem lehetnek ilyen konfliktusok helyei- állítja Fr. Ananiasz- ezért a Status Quo segít ellenőrzés alatt tartani és szabályozni a részleteket”.

A Status Quo szabályt a Születés Bazilikájában több irat is megőrizte: az egyik egyfajta rövid kis iromány a mindennapokra; a második már jóval nagyobb terjedelmű, amely magában foglalja az egésznek az alapját, többek között, a liturgiák vagy más találkozások alkalmával elhelyezkedések, a barlang használatának idejét, felvázolja a tárgyak pontos helyét, a takarítás lefolyásának menetét, meghatározza hová lehet a gyertyákat elhelyezni, és más általános szabályokat; a harmadik pedig magába foglalja a különböző ünnepek szabályait. Mindezek mellett minden évben kiadnak egy külön szabályozást csak karácsonyi időszakra.

Ezen könyvekben nemcsak a ferencesekre és az ünnepeikre vonatkozó szabályok vannak, hanem a többi közösség feladatkörét is tartalmazza, így kölcsönösen mindenki tudja az arra az időszakra szóló szabályokat, feladatokat melyeket mindenki betart, így minden helyzetben mindegyik közösség tudja mit kell tennie.

„Hogy valójában megértsük az egésznek a dinamikáját, melynek mi vagyunk a főszereplői szükség van tanulásra és szenvedélyre- folytatja Fr. Ananiasz- de mindenekfelett szükség van a helyek iránti szeretettre: ha egy testvérnek nem sikerül megszeretnie ezen dinamikát és azok mély jelentőségét, akkor ez csak egy egyszerű szolgálat lesz számára semmi több. Őrzői vagyunk ezen helyeknek: olyanra van szükség, aki szereti Jézust, szereti ezen helyeket és az itt élőket.” A sekrestyés szerint a sok tanulásra és a megfigyelésre van szükség, ahhoz hogy beléphessünk a „Szent ismétlődés” perspektívájába.

Forrás: Giovanni Malaspina

Custodia Terrae Sancte