„Megjavíttatta az Isten hajlékát, s megerősítette életében a templomot. Az ő napjaiban ástak tavat, akkora medencét, mint valami tenger. Megóvta a népet az elpusztulástól, a várost megerősítette ostrom idejére. Milyen dicső volt, körülvette a nép, amikor előlépett a függöny mögül. Mint a hajnali csillag a fellegek között, mint a telihold, mint Isten temploma fölött a ragyogó nap, mint a felhők közt tündöklő szivárvány”.
(Sir 50,1.3–7)
Elmélkedés
Szeráfi Atyánk életét szemlélve testi és lelki tranzitusról kell beszélnünk. A testi tranzitusa akkor történt, amikor testvéreitől körülvéve, a földön fekve, a testvérek énekétől kísérve – „…börtönéből szabadítsd ki lelkem, szent nevedet, Uram, hadd dicsérjem” – az e világból az Úr dicsőségébe költözött. A lelki tranzitusa a megtérésével kezdődött… amikor rátalált az Úr illatos Igéire, amikor így kiált fel: „Ez az, amit én akarok, ez az, amit én keresek, ez az, amit teljes szívemből tenni kívánok!” – és megkapta a lelki békéjét. Kilépet az Úrral a nyílt vízre, megmosta testvérei lábát, a bűnbánat jeleként hamuba fekve várta testi tranzitusát, mindent kegyelemnek tartva, mindent visszaadva az Úrnak.
Ferenc az alázatos és szegény, aki gazdagon lép az égbe, olyan kitüntetett nevet kapott, amely előkelőbb minden fényes páncélú lovagénál.
Mi, akik tiszta és őszinte szándékkal és vággyal közeledünk Isten felé, Szent Ferenc életpéldáját követve éljük a szent Evangéliumot, teljes szívvel akarjuk élni ezt az egyszerű imát: „Istenem és minden”. Ferenc megértette, hogy Isten jobb szeretete és szolgálata érdekében folyamatos átmenetre van szükség – önmagunktól Istenhez; „élek, de már nem én élek, hanem Krisztus él ébenem”.
Így élve tudja a halált nővérnek nevezni, mely nem megszépítése a valóságnak, mert elismeri Ferenc, „aki elől élő ember el nem futhat” – és megadván magát teljes az Úr akaratának, boldog a tranzitusa.
A Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartománya testvéreinek, a ferences nagycsaládhoz tartozóknak és minden jóakaratú embernek áldott ünnepet kívánok!