Ezen a napon született Boldog Batthyány-Strattmann László, „a szegények orvosa”

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_3903159Kormend2.jpgSzázötven éve, 1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa”, aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

Apja, gróf Batthyány József az arisztokrata család másik ágából származó Batthyány Ludovikát vette feleségül. László hatéves volt, amikor a nagy dunai árvíz elől a köpcsényi (ma: Kittsee, Ausztria) birtokra költöztek. Nem sokkal később apja elhagyta őket, majd anyját is elvesztette, mindez mély nyomot hagyott a 12 éves fiú lelkében, aki megfogadta: orvos lesz, és ingyen gyógyítja majd a betegeket – emlékezett meg az MTVA Sajtóarchívuma.
A jezsuiták Bécs melletti, majd kalocsai intézetében tanult, Ungváron érettségizett. Apja óhajára rövid ideig gazdaságtant tanult Bécsben, aztán az önkéntes katonaév után a Bécsi Tudományegyetemen filozófiát és kémiát hallgatott, utóbbiból 1896-ban oklevelet kapott. Attól az évtől az orvostudományi kar hallgatója volt, diplomáját 1900-ban szerezte meg, később letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, majd megszerezte a szemészorvosi oklevelet is.
Egyetemi évei alatt egy futó kapcsolatából lánya született, akiről élete végéig lelkiismeretesen gondoskodott. 28 évesen kötött házasságot a mélyen vallásos, osztrák-orosz származású Coreth Mária Terézia grófnővel. Boldog házasságukból 13 gyermek született, a herceg életének legnagyobb megpróbáltatása elsőszülött fia, Ödön elvesztése volt, aki 21 évesen halt meg.
Klinikai sebészeti gyakorlatát követően, 1902-ben a köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított, Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházában ingyen, ha kellett, még az útiköltséget is fizetve gyógyította a hozzá fordulókat, segítője és asszisztense ifjú felesége volt. Olyan sokan kerestek nála gyógyulást, hogy a Magyar Államvasutak külön „kórházvonatot” állított be, amely a kis településre vitte a betegeket. Receptjeiért, a felírt szemüvegekért a pácienseknek nem kellett fizetniük, a számlákat orvosuk havonta, egy összegben rendezte. Az első világháború idején kórházát hadikórházzá alakította át, és 120 ágyasra bővítette.
1915-ben megörökölte nagybátyja hatalmas vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet. A címer Hűséggel és bátorsággal jelmondatát megváltoztatta, jeligéje Hűséggel és könyörületességgel (Fidelitate et caritate) lett. A Tanácsköztársaság idején családjával Bécsbe, majd egy időre Svájcba menekült.
Amikor a trianoni békediktátum után Köpcsény Ausztriához került, magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, ő pedig családjával körmendi birtokára költözött. A kastélyban modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített, ahová az ország minden részéből érkeztek szegény betegek. A kezelésért továbbra sem kért pénzt, sőt sokszor felruházta pácienseit és kifizette szemüvegüket, csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Búcsúzáskor minden betegének egy szentképet és egy kis füzetet adott „Nyisd fel a szemeidet és láss!” címmel, a környék szegényeit is segítette pénzzel, gabonával, ruhával.
Batthyány-Strattmann évente 3-5 ezer beteg látását mentette meg vagy adta vissza, életében mintegy háromezer szemműtétet végzett. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben, de tudományos babérokra nem vágyott, a szemészet fejlődését nyomon kísérte, az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tanácsának tagja, 1917-ben az akadémia tagja lett.
A magyar egészségügyet alapítványokkal is támogatta, alkalmazottainak nyugdíjbiztosítást vezetett be. Bár származásának köszönhetően a főrendiház, majd felsőház és több lovagrend tagja volt és a Vas megye örökös főispánja címet is viselte, a politikától igyekezett távol maradni, egyetlen nyilvános kiállása a trónjára visszatérni akaró utolsó magyar király, Boldog IV. Károly fogadása volt 1921-ben.
A technika csaknem minden ága érdekelte, laboratóriumot rendezett be, metallurgiával, fényképészettel, csillagászattal is foglalkozott. Az elsők között vezetett Magyarországon automobilt, másokat is megtanított vezetni. 1912-ben megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét, 1923-ban XI. Piusz pápa az Aranysarkantyú Rend lovagjává tette meg.
1929 szeptemberében rákot diagnosztizáltak nála, a végtelenül szerény, puritán orvos saját szenvedését is hatalmas lelkierővel, Isten akaratában megnyugodva viselte. Novemberben megoperálták, de nem tudták megmenteni, 1931. január 22-án meghalt. Holttestét az ausztriai Németújváron (Güssing) a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
„Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem” – fogalmazott végrendeletében. A már életében szentként tisztelt Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási eljárását 1944-ben a bécsi érsek és a szombathelyi püspök egyidejűleg indították el. A hosszabb időre megszakadt eljárás 1987-től folytatódott, s 2003. március 23-án Szent II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Batthyány-Strattmann László emlékére 1992-ben díjat alapítottak, tiszteletére Körmenden emlékkápolnát, Szombathelyen templomot avattak. Nevét viseli a körmendi kastélyban lévő múzeum, a körmendi és a köpcsényi kórház, valamint több iskola, 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
Születésének 140. évfordulóján, Bécsben a ferencesek templomában mutatták be az életéről szóló, Pelikán című oratóriumot, a cím a Batthyány család önfeláldozást jelképező címerállatára utal.
Boldog Batthyány-Strattmann László születésének 150. évfordulóján a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, Batthyány-Schmidt Margit, szűk családi körben helyezett el díszkoszorút s tartott megemlékezést a szegények orvosaként is emlegetett herceg Budavári emléktáblája előtt.
Batthyány-Schmidt Margit kifejtette: „Szegények orvosaként szolgálta a magyar nemzetet, mely örök érvényű tette példaként áll mindannyiunk előtt ma is, születésének 150. évfordulóján. Cselekedetei a bizonyíték arra, hogy érdemes és szükségszerű a történelmi családoknak, így a Batthyány-aknak is, a társadalmi felelősségvállalás a tradinnováció keretein belül.”
Borítókép: Dr. Batthyány-Strattmann László szobra (Lesenyei Márta, bronz, 1990) két alakos szobor, a felesége a másik alak. A talapzaton lévő domborművek családi körben és szentmisén ábrázolják Batthyány doktort a körmendi kastély udvarában
www.veol.hu

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Maga Krisztus is térdre borult és sírva imádkozott virágvasárnapján Jeruzsálem falai előtt. Neki sem voltak olyan bombabiztos eszközei, hogy mindenki bekap egy pirulát, és másnaptól térden állva pergeti a rózsafüzért reggeltől estig, hiszen így már nem emberek lennénk, hanem zombik – és Isten ezt nem akarja.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2021. január 22. péntek, Vince és Artúr napja van. Holnap Zelma és Rajmund napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Isten nagy szeretettel megformálta... 2/3


Azonban az ember nem Neki, hanem a kísértőnek, a gonosz léleknek hitt, akit a kígyó jelképez, aki agyafúrt módon elültette a kételkedést az ember szívében, aki nem bízott többé Isten jóságában, szeretetében, ezért nem engedelmeskedett, a lét törvényeit nem tartotta tiszteletben. Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube