A jóságos "nagy mesemondónknak" volt egy beszéde (többek között) a Magyar Országgyűlésben 1888-ban:  innen számítjuk a magyar gyermekirodalom hivatalos megszületését. Ez egy szűzbeszéd volt, amikor is  több óra hosszán keresztül ismertette a gyermekirodalom szomorú általános helyzetét: sok a tehetségtelen dilettáns író, idegen szellemben írnak,   mert a kiadóknál az üzletember "földhöz veri a hazafit", szánalmasan szegény a magyar ifjúsági irodalom. 

Benedek Elek író, képviselő,  újságíró volt, tankönyvet írt,  szerkesztette a Cimbora című ifjúsági lapot. A postás naponta 20-30 gyermek levelét vitte Benedek Elekék házához, és mindegyikre válaszolt Elek apó.

A Magyar Mese-és Mondavilág című írásának kiadása rettenetes nagy siker volt. Szinte mindenki elolvasta az  országban. "Körülbelül akkora hatása volt, mint a Károli Bibliának."

1922-ben beszédet mondott Segesváron a Petőfi-emlékünnepségen.

2005. óta szeptember 30-a, Benedek Elek születésnapja egyben  a Magyar Népmese Napja.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe....... Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” 

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)