Videoüzenetet küldött a pápa az Argentínában 57. alkalommal megrendezett vállalatfejlesztési találkozóra, melynek témája a fenntarthatóság. A valódi befektetés a család, a segélyek csak átmeneti megoldások – hangsúlyozza a Szentatya.

Október 13. és 15. között tartják Buenos Airesben a munkaügyi összejövetelt, amely a magánszféra társadalmi integrációját, a dél-amerikai ország fejlődését és növekedését szolgálja. Az eseményt szervező IDEA Alapítványt az argentin vállalatfejlesztésre hozták létre 1974-ben. Minden évben háromnapos találkozóra hívják a helyi és nemzetközi vállalati vezetőket, a kormányzati, egyetemi képviselőket, a civil szervezetek és szakszervezetek vezetőit, hogy új ötleteket dolgozzanak ki, melyek segítik a döntéshozókat az átalakításban.

Spanyol nyelvű üzenetében Ferenc pápa hangsúlyozta: a munka kifejezi és növeli az emberi méltóságot. Hozzájárul ahhoz, hogy az ember kifejlessze az Istentől kapott képességeit, segít kapcsolatokat teremteni és a kölcsönös támogatás szálait szőni. Hozzájárul, hogy az ember Isten munkatársának érezze magát, hogy gondját viselje ennek a világnak és továbbfejlessze azt. A munka révén hasznosnak érzi magát a társadalomban és szolidárisnak a szeretteivel.

A nehézségek dacára a munka hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, éréséhez, az önmegvalósításhoz, mert szárnyakat ad a legszebb álmoknak – állapítotja meg üzenetében a Szentatya. – Ezért fontos, hogy a vállalkozók és a munkavállalók gyümölcsöző és ígéretes párbeszédben álljanak egymással. A vállalkozó nemes hivatása, hogy kreatívan keresse, hogyan termelhet javakat és hogyan tegye változatossá a termelést, egyúttal pedig munkahelyeket teremtsen. A fő cél különféle munkalehetőségeket kínálni, melyek mindenki számára lehetővé teszik, hogy fáradsággal és leleménnyel építsék a jövőt. Akinek ugyanis nincs munkája, érzi, hogy hiányzik számára valami, az a méltóság, amelyet éppen a munka ad; ami „felken” méltósággal – fogalmaz üzenetében a pápa.

Ennek értelmében nem lehet segélyből élni, a segély csak átmeneti segítség lehet. Ferenc pápa tehát nem erőfeszítések nélküli életet javasol, vagy a munkakultúra lebecsülését, amint azt valaki állította. „Képzeljétek el, hogy mondhat ilyet egy piemonti leszármazott – utalt a Szentatya a Bergoglio család észak-olasz gyökereire, akik annak idején Argentínába kivándorolva kerestek munkát és új életet maguknak. – Ők nem azzal a szándékkal jöttek az országunkba (vagyis Argentínába – a szerk.), hogy eltartsák őket, hanem óriási vágy munkált bennük arra, hogy felgyűrjék az ingujjukat és jövőt építsenek családjuknak. Ebbe fektettek a bevándorlók, akik nem pénzt tettek a bankba, hanem téglába és földekbe invesztáltak. Előre tekintettek, a családra.”

Mint ismeretes, Ferenc pápa édesapja, Mario José Bergoglio 1929-ben, 22 évesen érkezett szüleivel az észak-olaszországi Piemont tartományból Argentínába. Kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később könyvelőként dolgozott. Feleségét, Ferenc pápa édesanyját, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír