Október 22-én, Szent II. János Pál pápa liturgikus emléknapján tette közzé az Apostoli Penitenciária azt a rövid dekrétumot, mely a világjárvány jelenlegi rendkívüli körülményeire alkalmazza a Mindenszentek és Halottak napja ünnepeihez kapcsolódó teljes búcsú elnyerésének a feltételeit. Az érvényes és kötelező lelki feltételek betartásával az elhunyt lelkek javára teljes búcsút lehet szerezni egész novemberben, a testi épséget biztosító járványügyi normák figyelembe vételével.

A dekrétum bevezetője megemlíti, hogy az Apostoli Penitenciáriához számos kérés érkezett a papság részéről ebben az évben a Covid-19 koronavírus járvány miatt, hogy változtassák meg a teljes búcsú elnyerésének kegyes műveit a tisztulás állapotában lévő lelkek javára, a Búcsúk kézikönyvének normái szerint. Ennek alapján, az Apostoli Penitenciária, Ferenc pápa különleges rendelkezése révén nagyon szívesen megállapítja és elrendeli erre az évre, tekintettel a csoportosulások kötelező elkerülésére a teljes búcsút azoknak, akik temetőt látogatnak és imádkoznak az elhunytakért, a szabály szerint megállapított napokon november elseje és 8-a között, amit most kiterjesztenek a hónap végéig. Ebben az időszakban a hívek ehhez szabadon választhatnak alkalmas napot, s akár külön-külön is mehetnek a temetőbe.

November 2-án, Halottak napján, az elhunyt lelkekre emlékezés kapcsán teljes búcsút nyernek azok, akik vallásos lelkülettel templomot vagy kápolnát látogatnak, elimádkozzák a Miatyánkot és a Hiszekegyet. Ez a gyakorlat most áthelyezhető nemcsak a Mindenszentek ünnepét megelőző és követő vasárnapokra, hanem november szabadon választott bármelyik napjára.

Az idősek, a betegek és bárki, aki súlyos oknál fogva nem hagyhatja el a lakását – például a pandémia miatt elrendelt hatósági korlátozások következtében, hogy elkerüljék a szent helyeken a csoportosulás lehetőségét –, teljes búcsút nyerhetnek, ha lelkileg a többi hívővel egyesültek, ha teljesen szakítottak a bűnnel és szándékuk szerint készek a három szokásos feltételt betölteni, melyek a szentgyónás, a szentáldozás és a Szentatya szándékára végzett imádság, és amiket Jézus vagy Szűz Mária szentképe előtt végeznek az elhunytakért fohászkodva. Az ima lehet például a Halottak napi reggeli dicséret vagy esti imádság, rózsafüzér ima, az Isteni Irgalmasság rózsafüzére és az elhunytakért végzett egyéb imádság, vagy a Halottak napi liturgia által javasolt evangéliumi szakaszok átelmélkedése, vagy pedig az Istennek felajánlott irgalmasság cselekedet, felajánlva Neki életünk fájdalmait és nehézségeit is.

Azért, hogy a lelkipásztori szolgálaton keresztül az isteni kegyelem mindjobban elérhetővé váljon, az Apostoli Penitenciária erőteljesen kéri az összes papot, hogy különleges nagylelkűséggel ajánlják fel a bűnbánat szentségének az elérhetőségét és lássák el a betegeket a szent kenettel.

A teljes búcsú elnyerése lelki feltételeinek tekintetében az Apostoli Penitenciária emlékeztet a 2020. március 19-én kiadott jegyzetben foglaltakra, melyek a gyónás szentségének a módját szabályozzák a világjárvány jelenlegi helyzetében.

Minthogy a Tisztítótűzben szenvedő lelkek javát segítik a hívek értük mondott imája, főként az Oltár Istennek tetsző szent áldozata révén, ezért az Apostoli Penitenciária arra kéri a papokat, hogy Halottak napján három szentmisét mutassanak be a XV. Benedek pápa által 1915. augusztus 10-én kiadott „Incruentum Altaris” apostoli konstitúciója jegyében. A kiadott mostani dekrétum egész novemberre érvényes. Az október 22-én kelt dekrétumot Mauro Piacenza bíboros, főpenitenciárius és Maior Nykiel régens írta alá.

Az Apostoli Penitenciária feladatai

Az Apostoli Penitenciária a Szentszék három bíróságának egyike. Tagjai azok a penitenciárius papok voltak, akik a pápának fenntartott feloldozási ügyeket intézték, lényegében a pápa helyett gyóntattak. Később a főpenitenciárius munkáját további gyóntatók segítették, akik ma is megtalálhatók Róma négy nagy pápai bazilikájában. A pápai gyóntatók között hagyományosan képviseltetik magukat a különböző nemzetek, hogy anyanyelven tudják fogadni szentgyónásukat. A Penitenciária mindig is az úgynevezett, benső, lelkiismereti fórum ügyeiben volt illetékes. Ezenkívül, mint a mostani esetben, feladataihoz tartozik még a különféle búcsúk engedélyezése és szabályozása.

Forrás: P. Vértesaljai László SJ/Vatikáni Rádió

www.romkat.ro