Kedves Családok! Az alábbi rövid ismertetővel és családi liturgiával szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy most, az adventi időben otthonaitokban megünnepeljétek Szent Miklós püspök ajándékozását.

Szent Miklós napja. Az ünnep előestéjén a gyermekek már lelkesen kiteszik cipőiket, csizmáikat a szobáik elé, és várják a meglepetést, hogy az éjszaka csendjében, nyugalmában ajándék kerüljön bele. A várakozásnak ez a gyermeki öröme ránk, felnőttekre is átragad, igyekszünk titokban ténykedni és kiosztani a csomagokat. Szép, családi ünnep ez.

Az utóbbi néhány évtizedes időszak kissé eltorzította Szent Miklós alakját. Levette válláról a püspöki palástot, fejéről a püspöki süveget és kivette kezéből a püspöki pásztorbotot. Helyébe piros bundát, orosz bürgöri csizmát, kucsmát és fütyköst adott neki és Mikulásra, Télapóra, Karácsony-apóra keresztelte, és a filmipar már megalkotta a gonosz, bűnöző Mikulás torz karakterét is.

KI VOLT SZENT MIKLÓS?

A hívő ember Szent Miklós liturgikus emléknapján Isten gondviselését hirdető és az emberszeretetre tanító mürai püspök igazi alakját köszönti és ünnepli.

Miklós valószínűleg Kr. u. 245-ben született a kis-ázsiai Anatóliában, Patarában gazdag szülők gyermekeként. Korán árvaságra jutott. Ekkor a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával kolostorba költözött, ahol Patara érsekének – aki a nagybátyja volt – felügyelete alatt nevelkedett.

Miklós megszerette a kolostori életet, ezért a papi hivatást választotta. Nem volt még harmincéves, amikor Anatólia fővárosában, Myrában csodás körülmények között püspökké választották. Több mint ötven évig töltötte be a főpásztori tisztséget.

Minden vagyonát a gyerekek és a szegények, a bajba jutottak megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított, és szeretetet hirdetett.

Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki Mikulás személye is. Közülük az a leghíresebb, amely jószívűségét és nagylelkűségét világítja meg. Mikor Miklós püspök megtudta, hogy egy szegény édesapa nem tudta férjhez adni három lányát, három aranygolyót rejtett ablakukba.

Életét az odaadó emberszeretet, a szegények megsegítése, Jézus elmélyült szolgálata jellemezte. A keresztény hagyomány szerint valószínűleg Kr. u. 342. december 6-án halt meg. Eltávozása után az ő közbenjárására megtérések, csodák történtek. Így terjedt el az a szokás, hogy kis „színjáték” keretében évről évre megemlékeztek róla a keresztények – hálát adva Isten jóságának, mert minden jó – Istentől származik.

Sok mindent megtanultunk már Szent Miklósról, de végül még néhány érdekesség, amit talán eddig nem hallottunk:

– Mielőtt ajándékhozó Mikulásként és a gyermekek védőszentjeként tisztelték volna, Szent Miklóst elsősorban a hajósok, halászok, kereskedők, zarándokok és a férjhez menni vágyó lányok védőszentjeként ismerték;

– 2005-ben a törökországi Demre (a valamikori Myra) polgármestere nagy Mikulás-szobrot állíttatott a Szent Miklós középkori temploma előtti téren;

– Miklós neve azt jelenti, hogy „az emberek győzelme”. A neki tulajdonított sok csoda miatt néha Miklósnak, a Csodatevőnek is nevezték;

– A történészek szerint a szent ajándékhozó kifejezetten alacsony volt, magassága alig érte el az 1,5 métert;

– A keleti ortodox ikonográfia egyik legnépszerűbb szentje. A legtöbb ortodox templomban ott áll a képe Jézussal, Máriával, Péterrel és Pállal együtt;

CSALÁDI LITURGIA SZENT MIKLÓS ÜNNEPÉRE

ELŐKÉSZÜLET:

Valaki a piros püspöki ruhát utánozva beöltözhet Szent Miklósnak. Meggyújthatjuk az adventi koszorú gyertyáját. Hozzávalók: „Szentek élete” vagy más rövid leírás a szent életéről. Ima- és énekszöveg.

ÉDESAPA:

+ Az Atya, + a Fiú és + a Szentlélek nevében. Ámen.

BEVEZETŐ ÉNEK: (A „Futva jöttem elibéd” egyházi ének dallamára)

Téli estén hópehely száll az ablakunkra,

Miklós püspök közeleg idén újra.

Szeretettel osztja szét sok kincsét:

Áldást, békét, ajándékot – Jézusért.

Tanuljatok szeretni, erre adok példát,

Én is Jézustól kaptam ajándékát.

Ő költözött szívembe, bennem él.

Felkarolni árvát, szegényt: kincset ér.

És életünk megtelik jóság sok jelével:

Ajándékok, csomagok bőségével,

Szent Miklósunk mosolyog: légy hát jó,

Tovább röpül és nyomában száll a hó.

ÉDESAPA (felolvassa az egyik szentírási részt):

Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült. Azt mondta nekik: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába. Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek. Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok :»Békesség e háznak!« Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére.

Ne járjatok házról házra. Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek. Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: »Elközelgett hozzátok az Isten országa. «” (Lk 10,1-9)

vagy

Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan, akkor leül majd dicsőséges trónjára. Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára.

Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.” Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?”

A király így válaszol majd nekik: „Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.”

Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: „Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült. Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni, idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.”

Erre azok is megkérdezik: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mintidegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?”

Akkor ő így felel majd nekik: „Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.” És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre. (Mt 25,31-46)

ÉDESANYA:

Imádkozzunk! Szent Miklós püspök, hitünk hősies megvallója, a gyerekek és szegények barátja! Köszönjük, hogy Isten jóságának vagy szent tanúja. Ajándékozó jóságoddal és jó példáddal ebben az évben is eljöttél közénk. Kérünk, ajándékozd meg családunkat békességgel és jóakarattal egymás iránt.

Segíts minket, hogy látva a te jóságodat, még lelkesebben követhessük Jézust, aki Isten legnagyobb ajándéka számunkra. Támogass közbenjárásoddal, hogy az idei adventet is úgy éljük végig, hogy Karácsony öröme még tisztább és teljesebb lehessen bennünk. Ámen.

Végül megfogva egymás kezét elimádkozzuk az Úr imáját: Mi Atyánk…

ÉDESAPA:

Abban az időben Jézus magához hívta a gyermekeket, hogy megáldja őket. Barátja, Szent Miklós is megáldotta a gyermekeket, a szegényeket és a családokat. Most mi is kérjük Isten áldását. Áldjon meg minket az Isten, + az Atya, + a Fiú és + a Szentlélek nevében. Ámen.

KÖZÖS ÉNEKLÉS:

Szent Miklós a hulló hóban

A hangerő növeléséhez, illetőleg csökkentéséhez a Fel/Le billentyűket kell használni.

Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbejár.

Bekopogtat minden házba, minden szegényt megtalál.

Refr:

Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy, hull a hó. Röpíti szél, szánkó!

Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét, nekünk adja jókedvét.

Ajándékát hátán hordja, szíve csupa szeretet,

Sose nézi jó vagy rossz vagy, szeret minden gyereket.

Ajándéka nem az arany, nem is hamis földi kincs.

Szeretetet, víg örömet, olyat hoz, mi nekünk nincs!

Ezen a szép téli estén kövessük a példáját,

vidám, boldog nevetéssel ünnepeljük Mikulást.

Az imádság és a közös éneklés után mindenki körülnézhet a házban, hová „rejthette el“ a jó Szent Miklós az ő ajándékát.

Forrás:

A marosvásárhelyi Remete Szent Antal plébánia Szent Miklós napjára készített szórólapja

www.magyarkurir.hu