Amikor János követei eltávoztak, Jézus beszélni kezdett a néphez Keresztelő Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat lássatok? Vagy azért mentetek ki, hogy puha ruhába öltözött embert lássatok? Aki drága ruhában jár és kényelmesen él, királyi palotában lakik. Miért mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. Róla mondja ugyanis az írás: »Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse előtted az utat.«

Mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint Keresztelő János. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő.” Az egész nép, amely hallgatta őt, még a vámosok is, felismerték Isten akaratát, és megkeresztelkedtek János keresztségével. Csak a farizeusok és a törvénytudók nem keresztelkedtek meg nála, és ezzel meghiúsították magukban Isten szándékát.

Lk 7,24-30

„Aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb mint ő” - vagyis nagyobb mint Keresztelő János, akinél nincs nagyobb az asszonyok szülöttei között. Akkor hogy is van ez?

Az igazi próféta soha nem magát hirdeti, hanem az Urat - akiben mindannyian élünk, mozgunk és vagyunk – így teljesíti küldetését. Ebben az értelemben minden hívőnek és magának a közösségnek olyan küldetése van, mint Keresztelő Jánosnak, vagyis felkészíteni a szíveket Jézus fogadására. A tanítvány egész élete az Úr szolgálatában áll. Tanítvány vagyok, aki eltökélten haladok a cél felé? Aki elköteleződtem Isten ügye mellett?

Keresztelő János úgy hirdette a Messiást, hogy ő közben egyre kisebb lett. „Neki növekednie kell, nekem kisebbednem”. Kicsinnyé válásunk „itteni” szolgálatunk hitelességére és lényegére mutat rá. Kisebbednünk kell „itt”, – hogy csak Jézusra mutassunk szolgálatunk által – így válhatunk „odaát” nagyokká.

Erik testvér