Mátyás apostol sírja a mai Németországban található. Tizenharmadik apostolnak is nevezik – Júdás miatt, aki elárulta Jézust. Az Egyház február 24-én ünnepli.

A Biblia nem sokat mond róla, mégis a német keresztények számára különös szent, hiszen az egyetlen olyan apostol, akinek sírja az Alpoktól északra található, mégpedig Trier városában. Da Vinci híres „Az utolsó vacsora” című freskóján hiába keressük, mert még ha Jézus legszorosabb követői közé is tartozott, és az apostolok jól is ismerték, mégsem számított apostolnak.

Mátyás elhívásáról az Apostolok cselekedetei (Apcs 1,15-26) számolnak be, és története elválaszthatatlan a történelem legnagyobb árulásától. Egy kis zsák ezüstpénzért adta el Jézust a főpapoknak az apostol, Iskarióti Júdás. Miután Jézust halálra ítélték, Júdás megbánta tettét, és a főpapok lába elé vetette a Jézusért kapott pénzt. Később felakasztotta magát. (Mt 27,6-8) Tizenegy apostol maradt.

Annak érdekében, hogy az apostolok köre ismét teljes legyen, Jézus mennybemenetele után Péter összehívta az apostolok tanácsát. Közösen Barabás Józsefet és Mátyást, két tanítványt jelöltek ki, akik Jézus legszorosabb követői közé tartoztak, majd imádkoztak:

„Uram, aki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson.” (Apcsel 1,24-25). A sors Mátyásra esett.

Tizenkettedik vagy tizenharmadik?

De akkor miért említik tizenharmadik apostolként? A tudósok vitatkoznak azon, hogy a keresztény hagyomány szerint Mátyás volt-e az Isten által kiszemelt tizenkettedik apostol vagy pedig Pál, a keresztényüldöző, aki egy jelenés után az őskereszténység legsikeresebb misszionáriusává vált, és magát is a pogányok és a népek apostolának nevezte. S míg a páli levelek részét képezik az újszövetségnek, addig Mátyás neve megválasztása után egyszer sem kerül említésre.

Ennek megfelelően keveset tudunk ennek a szentnek az életéről. Apostollá választása után állítólag a gazdag szülők mélyen hívő gyermeke először Júdeában prédikált, és később pogány területekre, egészen Etiópiág eljutott. Egy legenda szerint, 63 körül pogányok halálra kövezték, és egy szekerce okozta mártírhalálát. Ezért ábrázolják Mátyást gyakran szekercével vagy karddal. Egy másik történet szerint, András apostol mentette ki az emberevők kezei közül, és később békében húnyt el.

Ereklyéit először teljes egészében a római Santa Maria Maggiore templomban helyezték el. A 4. század elején azonban Helena császárnő kérésére Trier-be szállították. A sír 1127 óta a bencés Szent Mátyás-apátság bazilikájában található, és a középkor óta zarándokhely. Németországból évente mintegy 140 csoport indul útnak, hogy az apostol sírjához zarándokoljon. Ezeket a zarándoklatok szintén a középkorban létrejött Mátyás-testvériség szervezi.

A II. Vatikáni zsinatot követő liturgiareformban az ünnepet áthelyezték május 24-re, de német nyelvterületen és Magyarországon továbbra is február 24-én ünneplik. Mátyás a Trier-i apátság védőszentje, de ugyanígy patrónusa Goslár, Hannover és Hildesheim városainak. Védőszentje továbbá a építőknek, ácsoknak, asztalosoknak, kovácsoknak, henteseknek, disznópásztoroknak, szabóknak és cukrászoknak. Patrónusa az iskolakezdő fiúknak. Védelmez a himlő, a bárányhimlő, a szamárköhögés ellen, és megóv a házasságon belüli terméketlenségtől.

Forrás: wojtyla.hu

Fotó: magyarkurir.hu