Pápai üzenet a női egyházdoktorokról és Európa női védőszentjeiről szóló konferenciára

Ferenc pápa március 8-án este üzenettel fordult a női egyházdoktorok és Európa női társvédőszentjeinek szerepéről tartott nemzetközi konferencia résztvevőihez. Üzenetében tisztelettel köszöntötte az Avilai Szent Teréz, Sienai Szent Katalin, Lisieux-i Szent Teréz és Bingeni Szent Hildegárd egyházdoktorrá nyilvánításának évfordulója alkalmából szervezett Nemzetközi Egyetemközi Kongresszus szervezőit és résztvevőit.

Ferenc pápa 2021.október 18-án a Damazusz-udvaron fiatal lányokhoz szól 

A konferenciát március 7-8-án tartottak a római Pápai Orbán egyetemen, rendezői voltak az Avilai Katolikus Egyetem és az Apostolok Királynője Pápai Ateneum, a nők témájával foglalkozó főiskola is.

Jelentősek maradandó értékük, lelki mélységük és időszerűségük miatt

E szentek kiemelkedő jelentőségű tanításai, amelyek miatt egyházdoktorokká és egyházi védőszentekké avatták őket, a mostani időkben új jelentőséget nyertek maradandó értékük, lelki mélységük és időszerűségük miatt. Tanításuk a jelenlegi körülmények között világosságot és reményt nyújt széttördelt és megzavart világunknak. Még ha eltérő időkhöz és helyekhez tartoznak és különböző küldetést töltöttek is be, mindannyian osztoznak a szent életről szóló tanúságtételben.

A Léleknek engedelmeskedve, a keresztség kegyelme révén járták a hit útját, nem a változékony ideológiák, hanem a Krisztus embersége iránti megingathatatlan ragaszkodástól indíttatva, amely áthatotta tetteiket. Időnként ők is alkalmatlannak és korlátozottnak érezték magukat, „kicsi nőknek”, ahogy Jézusról nevezett Teréz nővér mondaná, egy olyan feladat előtt, amely meghaladta őket.

Az egyház és a világ számára szükséges nőiesség elemei

Honnan merítettek erőt ennek megvalósításához, ha nem Isten szeretetéből, amely betöltötte szívüket? Lisieux-i Terézhez hasonlóan ők is teljes mértékben megvalósíthatták hivatásukat, az ő „kis útjukat”, életük terveit. Ez egy mindenki számára elérhető út, a hétköznapi szentség útja.

A világ mai érzékenysége megkívánja, hogy a nők visszanyerjék azt a méltóságot és belső értéküket, amellyel a Teremtő felruházta őket. E szent nők életpéldája rávilágít néhány vonásra, amelyek az egyház és a világ számára oly szükséges nőiességet alkotják: a nehézségekkel való szembenézés bátorsága, a konkrét dolgokra figyelő képességük, természetes hajlamuk arra, hogy Isten tervei szerint kezdeményezők legyenek a legszebb és legemberibb iránt, a világ és a történelem előrelátó – prófétai – szemlélete, ami a remény magvetőivé és a jövő építőivé tette őket.

Társfelelősséget éreztek koruk bűneinek és nyomorúságának orvoslásában

Az emberiség szolgálata iránti elkötelezettségüket az egyház és az „édes Krisztus itt a földön” iránti nagy szeretet kísérte, ahogy Sienai Katalin szerette a pápát nevezni. Társfelelősséget éreztek koruk bűneinek és nyomorúságának orvoslásában és hozzájárultak az evangelizáció küldetéséhez, mindezt teljes harmóniában és egyházi közösségen belül. Végül Ferenc pápa arra bíztatta az összejövetel résztvevőit, hogy a találkozó gyümölcse legyen ösztönzés a „női szentség” előmozdítására, amely termékennyé teszi az egyházat és a világot. Szűz Mária, az egyház anyja közbenjárására bízza és szívből megáldja őket.

Szent II. János Pál pápa Spes aedificanda kezdetű apostoli levelének tanítása

Ferenc pápa üzenete hivatkozik Szent II. János Pál pápa 1999-ben, a 2000-es nagy jubileumi szentév előtt közzétett Spes aedificanda kezdetű apostoli levelére, mely nagy elismeréssel szól a nők – Istentől nekik szánt – egyházi és társadalmi küldetéséről.  

Valójában az egyház kezdetektől fogva nem mulasztotta el, hogy felismerje a nők szerepét és küldetését, még akkor is, ha olykor egy-egy kultúra behatároló szerepe révén nem mindig fordított rájuk kellő figyelmet. De a keresztény közösség ezen a téren is fokozatosan növekedett és éppen a szentség szerepe bizonyult meghatározónak ebből a célból.

Mária, az ideális nő, Krisztus és az egyház anyjának ikonja adott állandó ösztönzést, de a női vértanúk bátorsága is, akik meglepő lelkierővel néztek szembe a legkegyetlenebb kínokkal. Ehhez tartozik az aszketikus életben példaadó radikalizmust tanúsító nők tanúsága, megannyi feleség és anya mindennapi odaadása abban a „család-egyházban”, amelyben számos női misztikus karizmái járultak hozzá a teológia elmélyüléséhez és ezáltal értékes jelzést adtak az egyháznak, hogy teljes mértékben megértse Istennek a nőkkel kapcsolatos tervét.

Ez pedig a Szentírás egyes lapjain, de főként az evangéliumok Krisztusának a magatartásában már egyértelműen kifejeződik. Ebben az értelemben nyílik most lehetőség arra, hogy Svéd Szent Brigittát, Sienai Szent Katalint és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktát Európa társvédőszentjeivé nyilvánítsuk.

Vértesaljai László

Forrás: Vatican News